Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

Alpoklosi, vagy kettős szolgáltatást végzett, vagy szolgáltatásváltás történt a faluban (a lakosok egy részére vonatkozóan), mert Szent László szintén lovász szolgáltatónépekkel adta át az egri püspökségnek.

530 Az 1222-ben a hevesi várnépek által lakott Smula (Szomolya) falut Györffy György azonosítja a Borsod megyei Szomolyával.

531 A szláv nevű település etimológiája (smola 'szurok') megengedi azt a feltételezést, hogy itt vagy falepárlás útján állítottak elő, vagy a természetben találtak szurkot, mely nemcsak a csónakok szigeteléséhez volt szükséges, de szekerek, bőrszerszámok kenésére is szolgált.

532 Kovács Béla szerint nem zárható ki a párhuzamos (szláv és magyar) névadás lehetősége, és emiatt annak valószínűsége sem, hogy a hevesi várkörzetben lévő Al-, vagy Felpoklosira kell gondolnunk, mint szurkos falura és nem Szomolyára. A hevesi vár térségében lévő Poklos falvaknak e várhoz való tartozásának így elfogadható magyarázata is adódna. A közeli Vecseg és Vécseszeg, mint halászó helyek hasznát vehették a szurkos falvak közelségének. A szomszédságában lévő Hajóután minden bizonnyal felhasználhatták az Al- és Felpoklosin vízhatlanított hajókat. Hajóutámk a Hajóhalom és a hevesi vár alá vezető viziút kiszolgálásával kapcsolatosan bizonyosan feladata volt, szolgáltatása - ami feltételezés - többféle is lehetett (hajók, ladikok javítása, a forgalom bonyolítása stb.). Nem zárható ki belső udvari ellátást biztosító, vagy/és országos ellátó szervezethez tartozása sem. Bágyát várnépek lakták, környékén is várjobbágy és várnéptelepülések voltak.

533 A várnépeket agrár és kézműves szolgáltatások terhelték,

534 így feltételezhető, hogy Bágya is szolgáltatófalu volt. Szőllőstelke (Hevestől ÉK-re) a feltételezhető nemzetségfői szállásterület (Bő) közvetlen közelében volt. Nem eldönthető viszont, hogy valóban szőlőművelés folyt e itt, vagy csak vadszőlős területről van szó. A várkörzetben Ludas, nevéből ítélve szolgáltatófalu is lehetett. Névetimológiája jelölhet azonban vadlúdban gazdag helyet is, nem csak libapásztorok faluját. A bizonytalan etimológiáju Mezly (Mézelő?) Heves közvetlen közelében lehetett "

u Ez a tény azonban elgondolkodtató, mert a Poklos nevű települések névmagyarázataként 'fekete, ragadós talaj'-t is megad a szakirodalom, mely a Poklos nevű települések egy részének nevet adhatott. 531 GYÖRFFY GY., III. 1987. 136. 532 CSIFFARY G., 2000. 8. 533 GYÖRFFY GY., 1987. III. 49., 66., NAGY Á., 1970. 134. A szerző feltételezi a település besenyő voltát. 534 KMTL 1994. 716. 61