Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

méz, méhsörkészítő szolgáltató falu, melyet azonban csak feltételezhetünk. A méhész telepeket az Árpádok fejedelem-kori szállásterületeihez kötik, ispáni várakhoz kapcsolódóan viszont nem fordulnak elő.

535 Polgár szolgáltató jellegére etimológiája utalhat, miszerint a szláv plugar 'ekés, szántó'-t jelent. Alatkának, mint a kötélfonó szolgáltatónépek falujának szolgáltató jellegét feltételezni a Heves várától ÉNy-ra - mely alá minden valószínűség szerint viziút vezetett - nem lehet fikció. A hevesi vár körzetében a kereskedelem, s a pénzügyek vitelére létrehozott település(eke)t nem tudtunk kimutatni, a helységek neve, vagy névetimológiája alapján.

536 Összességében megállapíthatjuk, hogy hasonlóképpen, mint a patai vár körzetében a hevesi központ körül is jelen van a "belső" rendvédelmi feladatokat ellátó (megbízható) magyar törzs faluja, a várhoz közeli (6 km) földrajzi elhelyezkedésben. A segédnépek települései pedig a központtól távolabb, a 9 és 35 km közötti légvonalbeli távolságban. Úgy tűnik, hogy Heves várkörzetében is a központi hatalom (Taksony és Géza) X. századi tudatos településszervezései mutatkoznak meg. Ennek a szervezőmunkának, az ebben a várkörzetben jelentős számú faluban lakó besenyők segítői lehettek. Feladatuk jóval több lehetett az utak, a vám- és révhelyek védelmezesénél. A Tisza mindkét partján, nagyjából a Kerecsend-Kál-Tomajmonostora-Tiszabő

537 négyszögben feltételezhető besenyő települések lokális feladatoknál jóval nagyobb, a központi hatalom megszervezését, majd fenntartását segítő szerepűek lehettek, tekintve azt a tényt, hogy Heves megye tágabb vidéke fejedelmi szállásterületként is szóba jöhet (Szihalom, Fajzat (?), Tas (?), Taskony, Décse, Eger). A hevesi várkörzet településeinek legnagyobb része a X-XI. században keletkezett. Bő, Atány, Hányi, Bút elek (?), Tarnaörs, Heves településkezdeményeinek kialakulása akár a IX. századra, is tehető. A várkörzetben honfoglalás-kori lelet Viszneken, Tarnaőrsön, Pélyen, Tiszanánán, Hevesen, Boconádon van, figyelemre méltó azonban a lelőhelyek Erdőtelekhez, Hanyihoz, Bőhöz, Tepélyhez, Besenyőtelekhez köthető sűrűsödése. Véleményünk szerint ez az a terület, ahol közvetlenül a honfoglalás után a magyarok és a csatlakozott népek eljutottak a megtelepülésnek a korban adott szintjére. GYÖRFFY GY., 1972/a. 276. A XI. században tartoztak a Tiszán túl tárnok falvak a hevesi várhoz. NAGYÁ., 1970. 134-135. 535 536 537 62