Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

A rendi célkitűzések ilyen módon való megvalósítása, tehát a vitézi mérték jelentős leszállítása és a visszterhesen szerzett vitézi telkek megjelenése a rendi alapgondolat elvi sérelmét jelentette és szélesre nyitotta a kapukat olyan kérelmezők előtt is, akik városi lakóhelyeiket, állásaikat - a rendi alapgondolat és szabályok ellenére - elhagyni és vitézi telkekre települni nem akartak. Amikor tehát elvált egymástól az eredetileg elválaszthatatlan, vitéz és vitézi telek, a Rend korszakunk végére országos szervezet lett, de úgy, hogy tagjai nagyobb részét, a nem telkes vitézeket a vitézi jogok és kötelességek nem illették, mobilizálhatók alig voltak. A Vitézi Rend megerősödésével volt kapcsolatban az, hogy az Országos Vitézi Szék - a rendi célkitűzéseknek megfelelően - kiépítette legfontosabb külső kapcsolatait. 1923-ban megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a Rendet a nemzetvédelmi szolgálatba kapcsolja be. E kérésnek megfelelően a honvédelmi miniszter nemzetvédelmi tiszteket vezényelt egy-egy katonai szervezési évre, rendi szolgálatba. A nemzetvédelmi tiszteket - általában - úgy vezényelték, hogy az Országos Vitézi szék személyükre előzetesen nyilatkozott, érvényesítendő a "speciális rendi szolgálat szempontjait".

11 A rendi szolgálatra vezényelt tiszteket az Országos Vitézi Szék az egyes vármegyei vitézi székkapitányok mellé osztotta be. A rendi nemzetvédelmi tevékenység irányítására ebben az időben kezdték szervezni a Föszéktartóság nemzetvédelmi (V.) osztályát, amely 1924. nyarától működött. A V. osztály és a nemzetvédelmi tisztek által teljesített nemzetvédelmi tevékenység az általános módszerek és szabályok szerint folyt. Ez a tevékenység azonban meglehetősen szűk körű volt, hiszen az V. osztály 1927. szeptemberéig egy osztályvezetőből állott, aki ekkor kapott egy beosztottat.

12 A nemzetvédelmi tisztek száma is kevés volt, nem minden megyei vitézi székhez tudtak vezényelni ilyen tisztet és nagy volt a fluktuáció is.

13 Mégis, amíg korábban a vitézek és a vitézi szervek a rendi kötelességek szerint, de "laikus" módszerekkel teljesítették a "vörösvédelmet", a baloldali politikai mozgalmak és azok résztvevői felderítését, és a hatóságok kezére juttatását, addig most a nemzetvédelmi kérdésekben és módszerekben járatos katonatisztek irányítása mellett folyt a nemzetvédelmi tevékenység. A nemzetvédelmi tisztek nagy önállósággal működtek ugyan, de mind a HETÉS-MORVA: i.m. 508. p., 125. sz., 1932. június 3. A tízéves Vitézi Rend, 129. p. Uo. 177-321. p. és Vitézek Évkönyve, 1927. 7. p. és köv. adataiból megállapítható, hogy 1927-ben e tisztségek 30 %-a nem volt betöltve, egy tiszt kb. 2 évet töltött egy helyen. 190