Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

vármegyei vitézi székeknél, mind pedig az Országos Vitézi Széknél az illetékes vitézi vezetőnek is alá voltak rendelve. Pozíciójukat úgy lehet meghatározni, hogy az illetékes vitézi vezetők nemzetvédelmi segédtisztjei voltak. Ezek a katonatisztek nemcsak a nemzetvédelem szokásos módszereivel dolgoztak, hanem feladatuk volt az is, "hogy a vitézeket is oktassák a nemzetvédelmi tevékenység módszereire".

14 1924-től a Levente Intézményben vezetőként és oktatóként működő vitézek révén a rendi vezetés egy újabb fórumhoz jutott, ahol a döntő többségükben munkás és paraszt leventeköteles ifjak körében a vitézi magatartásmódéilt propagálni tudta. Miután a "Levente"-ben részt venni kötelező volt és a leventeoktatók fegyelmi jogkört is gyakorolhattak a leventék felett, ez a szervezet különösen alkalmas volt az irredenta, jobboldali és militarista eszmék propagálására. A "Leventédben részvétel egyben arra is alkalmas volt, hogy a rendi nemzetvédelmi szolgálat a leventék hangulatát, politikai állásfoglalását figyelemmel kísérje. Az azonban, hogy a Levente Intézmény az ellenforradalmi rendszer céljainak megfelelő hatékonysággal működjék, számos személyi és tárgyi feltétel megteremtését igényelte. A Levente Intézmény gondjain a döntő többségükben legénységi állományú, katonai továbbképzésben nem részesült vitéz leventeoktatók nem sokat segítettek.

15 Elhelyezésüknél - úgy tűnik - a rátermettség mellett vagy előtt sokkal inkább szerepet játszott az, hogy e vitézeket az Országos Vitézi Szék ilyen módon csekély díjazáshoz tudta juttatni. Ezektől a vitéz leventeoktatóktól - vagy azok nagyobb részétől - alkalmatlanságuk miatt, a Levente Intézmény az 1930-as évek elején megvált.

16 A rendi vezetés kezdettől fogva sok gondot fordított arra, hogy a telkes vitézek falujukban, községükben köztisztséghez jussanak, bíró, esküdt, levente vagy tűzoltóparancsnok legyen belőlük.

17 Emellett már 1922. októberében az Országos Vitézi Szék tervezetet dolgozott ki és nyújtott be arról, hogy a vármegyei önkormányzatokban a Rend hivatalbóli képviseletet kapjon.

18 Ezek a törekvések sikerrel jártak, mert a felsőházról szóló 1926. XIII. te. az Országos A tízéves Vitézi Rend, 97-99. p. Vitézek Lapja, 1935. február 21. Igmándy-Hegyessy előadása. GERGELY Ferenc - KISS György: Horthy leventéi, 1976. 122. p. A tízéves Vitézi Rend, 177-324. p. adataiból készített számításom szerint 1930-ban a számbavett 9790 vitézből községi képviselőtestületi tag volt 365 vitéz, a számbavett vitézek 4,3 %-a. HETÉS-MORVA: i.m. 510. p. 191