Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Vadász István: Társasági- társadalmi élet Tiszafüreden a századfordulón / 151. o.
századfordulón Tiszafüreden 15 kocsma, vendéglő, szálloda, s mintegy 30 különböző kereskedelmi vállalkozás létezett. A kereskedelem és hitelélet csaknem 150 embernek adott munkát. A köz- és szakigazgatási hivatalok mintegy 50-60 keresőt foglalkoztattak, a három felekezeti iskolában, az óvodában és az iparos tanonciskolában 12-15 pedagógus dolgozott. A település életében igen fontos szerepe volt annak a 4-5 orvosnak és 5-6 ügyvédnek is, akik ugyan az ún. szabadfoglalkozásúak rétegét alkották, ám a földtulajdonnal rendelkezők csoportjába is igyekeztek bekerülni. Összességében azt mondhatjuk, hogy a szolgáltatások területén dolgozó, mintegy 330 főnyire (pontosabban szólva családra) tehető csoport igen fontos szerepet játszott nemcsak a gazdasági életben, hanem a település társadalmában is. A helyi jövedelemviszonyok összefoglaló jellemzésére mértékadó lehet, ha a legnagyobb földtulajdonosok és a legtöbb adót fizetők névsorát összevetjük. Az tűnik ki, hogy a legtöbb adót fizető első 25 személy mindegyike fellelhető a 100 kh-on felüli földbirtokkal rendelkezők listáján. Ezt a listát egyébként 6 nemesi származású személy és 2, a Szepességből Tiszafüredre került új birtokos mellett 5 izraelita vallású, egykori kereskedő, illetve egyeki, nagyiváni, debreceni és tiszafüredi lakosok, módosabb parasztok alkotják. A földtulajdonlásnak, a legnagyobb birtokosok közé való tartozásnak tehát fontos súlya volt mind a gazdasági, mind a társadalmi életben. 7 III. A tiszafüredi helyi társadalom politikai és társadalmi viszonyai A XIX. század végének polgárosodó helyi társadalmában a jól megfigyelhető elkülönülés mellett a különféle testületek, egyesületek, társasági alkalmak biztosították az egyesülést, a települési szinten kívánatos integrációt. A tulajdon- és foglalkozási viszonyok szerinti differenciálódást Tiszafüreden még egy sajátos tény, az egyes vallási felekezethez tartozók kiegyensúlyozottnak mondható megoszlása is befolyásolta. 1900-ban a 9026 főnyi népességből 615 fő izraelita, 4541 fő református, 3870 fő pedig római katolikus vallású volt. Ez a tény az alföldi mezővárosok esetében eléggé rendhagyónak tekinthető, hisz az alföldi mezővárosok többségét a református vallásúak túlsúlya jellemzi. Ugyanakkor az ország más részeivel összevetve is eltérést tapasztalunk, hisz Tiszafüreden a római katolikusok a népesség kisebbségét adják. Az izraelita vallásúak magas aránya viszont összefüggésben áll Tiszafüred kereskedelmi szerepkörével is. A felekezeti, illetve vallási Vesd össze: Tisza-Füred és Környéke 1896. 47., Tiszafüred, 1903. 20. száma, illetve Magyarország földbirtokosai, 1893. 155
