Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Társasági- társadalmi élet Tiszafüreden a századfordulón / 151. o.

tekintetben három részre oszló helyi társadalom ugyanakkor külön-külön is értékes hozzájárulást jelentett az egységes települési szellemiséghez. A helyi társadalom szerveződése, a politikai-társadalmi aktivitás szempontjából fontos megemlítenünk, hogy a 9000 főnyi lakosságból kb. 6500 volt a 18 éven felüliek száma. A korabeli választójogi törvény értelmében 1896ban 1006 fő rendelkezett választójoggal,

8 közülük azonban általában 500-550 fő ment el rendszeresen szavazni.

9 Az 1890-es években Tiszafüreden a 30 főnyi képviselőtestület többségét a legnagyobb földbirtokkal rendelkezők alkották. Választás útján bekerült még a testületbe 2-3 iparos, 1-2 módosabb gazda, illetve l-l tanító és a református lelkész. Ez a fórum jelentette a helyi közéletben a "nagypolitika" szintjét, ám a korabeli Tiszafüred életében igen fontos szerep jutott a már említett 13-14 egyesületnek, illetve az egyletek által szervezett rendezvényeknek. A társadalmi önszerveződés méreteit jól jelzi, hogy az 1896-ban működő 13-14 egyesület tagságát, illetve a rendszeres és nyilvános társasági életet élő közönséget kb. 180-220 család alkotta Tiszafüreden. Ez a közel 200 család adta az egyesületek tagságát is, kivéve a Temetkezési Egyletét, melynek tagsága - karitatív jellegű egylet lévén, szerényebb vagyonú rétegeket is befogadva - a századfordulóra az 1000 főt is megközelítette (1. táblázat) 1. táblázat: Egyesületek alakulási éve és taglétszáma a századfordulón Tiszafüreden

10 Az egyesület neve Alakulási éve Taglétszáma Temetkezési Egylet 1883 982 Polgári Kaszinó Tisza-Füred és Környéke, 1896. 46. sz. Az I. számú választókerületben 567., a II. számú kerületben 539 választó volt. Tisza-Füred és Környéke, 1896. 48. sz. A választói aktivitás tehát 50-55 % körül alakult. Az egyletek taglétszámának megállapítására többféle forrást használtunk fel. Egyrészt a korabeli hetilapok közül a Tiszafüred és Környéke 1896. 2., 3., 4. számait, továbbá a KPM TD. 71. 83. 4. leltári számú anyagát, illetve SÓLYOMNÉ SZEGŐ Ágnes: A tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet története 1877-1949, KUNNÉ VERES Mária: A tiszafüredi egyleti élet történetéből, valamint BUGÁN Ágnes: Tiszafüred története a helyi sajtó tükrében 1888-1914 között című munkáit. Az egyes személyek foglalkozásának megállapítására vonatkozóan áttekintettem Tiszafüred teljes korabeli (1888 és 1914 közötti) sajtóhíradásait, illetve egyéb címtárakat. 156