Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Jenei Gyula: Szempontok és észrevételek a Jászság népességstatisztikai adatainak értelmezéséhez a 17-18. század fordulóján / 57. o.

magába a Jászföldön belül. A számításhoz felhasznált adatokat táblázatban összesítettük:

47 1699 713 1715 1720 II. József-féle népszámlálás Jászalsószentgyörgy 65 51 29 59 2406 Jászapáti 79 199 109 182 4722 Jászárokszállás 150 115 106 139 5597 Jászberény 388 708 298 644 10204 Jászdózsa 36 39 26 32 1653 Jászfel söszentgyörgy 39 46 22 34 1029 Jászfényszaru 168 130 104 116 2222 Jászjákóhalma 37 46 31 62 1721 Jászkisér 102 111 68 83 2710 Jászladány 40 50 15 38 2735 Jászmihálytelek 47 45 25 40 1252 - Puszták 44 Összesen: 1162 1550 833 1429 36295 Puszták = Ágó, Boldogháza, Szászberek, Szentandrás Az arányszámok a következők: Kisér lakóinak aránya a Jászság összlakosságához képest 1699-ben 8,7 %-ot, 1713-ban 4,8 %-ot, 1715-ben 8,1 %-ot, 1720-ban 5,8 %-ot tett ki, míg az első magyarországi népszámláláskor 7,5 %-ot kapunk. Amíg azonban az 1699-es és 1784-87-es arányokat viszonylag pontosnak tételezhetjük fel, addig az 1715-ös és az 1720-as összeírásokat forráskritikának kell alávetnünk. 1715-ben a császári udvar országos összeírást rendelt el, de olyannyira nem a várakozásnak megfelelően sikerült, hogy öt esztendő múlva megismételték. További probléma, hogy csak a gazdacsaládokat vették számba, így nehezen hasonlítható össze a korábbi jász összeírásokkal. Ha mégis megtesszük, akkor az 1715. évi forrás azt mutatja, hogy csökkent a gazdacsaládok száma. Különösen feltűnő a berényi gazdák számának rohamos esése. 1713-ban 565, míg 1715-ben csak 298 háztartást írtak össze a jász fővárosban. Ez azt 47 Uo.; DANYI Dezső - DÁVID Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Bp. 1960. 64. p. 70