Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
ADATTÁR - Papp Izabella: Egy város a jászkunsági görögök származási helyén - Kozani / 295. o.
településén. A görögök olykor maguk is változtatták nevüket még a szülőföldjükön, hogy a törökök elől eltitkolják jelenlétüket. 27 Magyar környezetbe kerülve a kereskedők egy része megőrizte a görög nevet, többségük neve azonban a magyar környezet hatására átalakult, gyakran a helyben is ismert, könnyen kiejthető formára változott - mint pl. Juhász János, Pap György esetében. Másoknál a helynév vált vezetéknévvé, mint Halach Thomas vagy Georg Halasi nevénél, s előfordul, hogy a név személyes tulajdonságokat jelöl. Zsivan Thomas és Ladislaos neve például bizonyára az ügyfelekkel való - talán nem minden esetben korrekt - kapcsolatra vezethető 28 vissza. Az összeírásból megállapítható, hogy erre az időre növekedett a Kozaniból érkezett, Jászkunságban megtelepedett kereskedők száma. Mint az 1769-es összeírásnál, itt is az a jellemző, hogy igen fiatalon, 12-14 éves korukban hagyták el először szülőföldjüket, sőt a jászkiséri Georgius Pap csupán 9, a félegyházi Joannes László pedig mindössze 6 éves volt, amikor bizonyára szüleivel - Magyarországra érkezett. Az összeírásban szereplő kivándorlók viszonylag fiatal kora már egy új generációt jelöl, akiknek többsége az 1760-70-es években érkezett Magyarországra. Ekkor már ismeretesek voltak a kormányszervek törekvései, s a kereskedők bizonyára ennek tudatában vállalták a szigorúbb rendeletek következményeit, lényegében a szülőfölddel való kapcsolat megszüntetését, s a végleges megtelepedést. Ez egyben azt is jelzi, hogy a szülőföld viszonyaiban nem következett be számukra kedvező változás. A szülőváros A magyar történeti irodalomban kevés arra vonatkozó utalás található, hogy a balkáni kereskedők tevékenysége milyen hatással volt az óhaza gazdasági, kulturális életére. Ezzel kapcsolatban elsősorban a görög történetírók munkáiban találhatunk adatokat. A. E. Vacalopoulos kutatásai során megállapította, hogy a vándorkereskedés nyomán a szülőhaza településein jelentős kulturális fellendülés következett be, s ennek nyomán pedig az árutermelés fejlődése és a városi lakosság rétegződése is végbement. A kereskedők szülővárosaiban az általuk kivitt tőke segítségével iskolák PETRI E. 1996. 88. p. A görögök névhasználatáról bővebben: FÜVES Ödön: A pesti görögök nevei. In: Nyelvtudományi Értekezések. 70. Sz. Bp. 1970. 262-265. p. 312
