Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Papp Izabella: Egy város a jászkunsági görögök származási helyén - Kozani / 295. o.

létesültek, templomok épültek, javult a kolostorok anyagi helyzete, s szépültek a városkák. Stefanos Papadopoulos görög professzor hasonlóképpen foglalta össze az anyaországgal való kapcsolattartás eredményeit. Véleménye szerint a gazdasági élet területén jelentős hatása volt a kereskedők által kivitt tőkének, amely az óhazában többféle módon hasznosult. Élénkítette a társadalmi differenciálódást és a polgári fejlődést. Kozaniban például - ahonnan szerinte is a legtöbben indultak útra - kisipari centrum jött létre. Bőkezű adományaikkal segítették a hazai iskolák, könyvtárak, kulturális alapítványok létesítését. Pesttel, Béccsel való követlen kapcsolatuk pedig hozzájárult az európai kultúrához való közeledéshez. Egy-egy görögországi városban a görög-magyar kapcsolatok látható jelei is fennmaradtak. Moschopolis (ma: Moszkopolje Albániában) házain például megfigyelhetők a magyaros építkezés nyomai. A Szent Miklós és Szent Borbála templomokban a XVIII. századi donátorképek a jótevőket magyar népviseletben o 1 ábrázolják. A kereskedelmi összeköttetés fontosságát jelzi egy 1746-ban itt kiadott könyv ajánlása, mely szerint az a Magyarországon élő kereskedők használatára készült. Hasonló célokat kívánt szolgálni a már Magyarországon élő Zavirasz György munkája, a „Kereskedelmi Szógyűjtemény", amely betűrendben közli a kereskedelmi élet különféle területeinek szavait magyar és 33 görög nyelven. A görögök ugyanakkor azt is nagyon fontosnak tartották, hogy a más vallási környezetbe kerülő honfitársaik megőrizzék az ortodox vallást, ami sokáig a legfontosabb összetartó erőnek bizonyult a világban szétszóródott telepesek körében. A moschopolisi nyomda kiadványai között ezért kifejezetten a Magyarországon élő kézműveseknek és kereskedőknek szánt vallási tárgyú BURM. 1978. 311. p. PAPADOPOULOS Sztefanosz: A magyarországi görög diaszpóra történetének néhány kérdése. Előadás a Magyar-görög kapcsolatok c. konferencián. Bp. 1989. május 9. PETRI Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVTÍI. században. In: Cumania 3. Kecskemét, 1975.17-72. p. Zavirasz György (1744-1804) a magyarországi görögség szellemi vezére volt. Szabadszálláson írta legjelentősebb művét „Új Görögország..." címmel, melyben 517 görög író életét és munkásságát dolgozta fel. HORVÁTH Endre: Zavirasz György élete és munkái. In: Magyar-Görög Tanulmányok 2. 1935. 13. p 313