Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.
Ezt a redempció után kialakult és általánosan elfogadott elvekre épülő gazdasági rendet mindaddig zökkenőmentesen tudta irányítani és koordinálni a tanács, amíg az adott település népességének jelentős többségét a birtokosok képezték. A birtokosok számának áttekinthetősége a tulajdonjogoknak az eredeti földváltáshoz viszonyítva csekély változása egy - egy településen általánosan ismerté és elismertté tette, kik tartoznak a birtokosok közösségébe. Az eredeti földváltás által megteremtett tulajdonosi réteg változásával azonban egyre gyakoribbak az érdekütközések a település egészét képviselő tanács és a birtokosság tagjai között. A 19. században a jászkun települések népességében egyre nagyobb lett a birtoktalanok aránya. A birtokosok közösségének érdekeit ugyan továbbra is képviselte a tanács, de az 1823-ban a kerületi közgyűlés által elrendelt "voksoló testek" létrehozása már az irredemptusoknak is lehetőséget adott a politikai döntések befolyásolására. Igaz ez a választói testület még nem volt hosszú életű, s bár a 80-100 tagú testületnek csupán 1/10-e lehetett irredemptus mégis elsőként bontotta meg a birtokosok közössége és a politikai irányítás közötti teljes összefonódást. Az 1848-ban bevezetett képviseleti rendszer a törvény erejével teremtett lehetőséget a birtoktalanok képviselővé választására. Elméletben olyanok is rendelkezhettek a birtokosok közösségének vagyonával, akik maguk nem tartoztak a közösségbe. Mindez egyre sürgetőbbé tette a politikai község és a birtokosok közösségének vagyonjogi elkülönítését. Az is egyre áttekinthetetlenebb lett, kik tartozhatnak a birtokosok közösségébe. Az 1840. évi XXX. te. , amely a jászkun tagosítással foglalkozott, mindhárom kerületben a tulajdonjogi viszonyok teljes összekuszáltságát hozta felszínre. A törvény végrehajtása körül keletkezett helyi társadalmi konfliktusokkal Bagi Gábor, 16 Kiss József, 17 Oroszi Sándor 18 is foglalkozott. Megállapításaikat csupán azzal egészítem ki, hogy a tagosítási törvény végrehajtása is becsatlakozik abba a folyamatba amely az 1850-es évekre elvezetett a birtokosok közösségének közbirtokossággá történő átalakulásához. 16 BAGI G. 1995. 214-216. 17 KISS József: Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig (1867-1895). Bp. 1968. 18 OROSZI S. 1986. 132.p. 195
