Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.
A közbirtokosság szervezetének kialakulása A Jászkun Kerület településein a tagosítások következményeként a közbirtokossági szervezetek formális megalakulása különböző időpontokban történt. Létrejöttüket jogilag már az 1840. évi 30. te. előrevetítette. A törvény megjelenésekor a kerületek helységeiben szinte kivétel nélkül kiéleződött a birtokosok és a birtoktalanok közötti társadalmi konfliktus. E konfliktusok hátterében gazdasági problémák álltak, amelyeket a hatalomhoz ragaszkodó redemptus és redemptus-nemes elöljáróságok politikai intézkedésekkel, helyi statútumokkal már nem tudtak kezelni. A Jászkun Kerület által elrendelt általános vizsgálat 1842-ben azt állapította meg, hogy a Nagykun Kerületben : Madaras, Kunszentmárton és Kunhegyes, a Jász Kerületben: Jászkisér, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászfelsőszentgyörgy, a Kiskun Kerületben pedig kivétel nélkül minden település adóssággal terhelt, közjövedelmeik nem fedezik a közkiadásokat. 19 Az egyik legjobban eladósodott település volt ekkor Félegyháza, amely 4500 Ft adósságot halmozott fel. Megoldásként a beneficiális pénztárba, azaz a helység közpénztárába irányították át a földnélküliektől beszedett fűbért. Korábban ebből a birtokosok által árendált Kömpöc bérletét fizették. A hiány többi részét pedig birtokarányosan, helyi adóként kivetették a birtokosokra. Itt kell megjegyezni, hogy az utóbbiak közül éppen a legnagyobb birtokúak mint helyi vagy kerületi tisztségviselők adómentességet élveztek. Az adómentességet élvező tehetős birtokos családok száma a Jászkun Kerületben meghaladta a 300-at. A tanácsok mégis, hogy az igazgatás és intézményrendszer működését fenntarthassák korábban szokatlan helyi adókat vetettek ki. Kiskunhalason pl. adót vetettek ki a piacon eladott kenyér, búza, és marha után. 20 Mindezek az intézkedések tovább erősítették azokat a törekvéseket, amelyek a redemptusok politikai hatalmát egy új képviseleti rendszer segítségével szerették volna megtörni. Az általános társadalmi elégedetlenség két irányban tört felszínre. Egyik vonulata a helyi igazgatás képviseleti alapra helyezését követelte, a másik vonulata éppen a tagosítási törvény következményeként, gazdasági érdekek nyomán, a vagyonos redemptusok és irredemptusok közötti foldtulajdonlási jogok ellentétes értelmezésében öltött testet. Az úgynevezett tagosítási mozgalmak fő kérdése ismét az lett, ki tekinthető redemptusnak, azaz részesülhetnek- e a hajdani redemptusok elszegényedett utódai a tagosítások 9 BKML. Kf. lt. Körlevelek jkv. 1842. 109-114. 0 BAGIG. 1995. 213. 196
