Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

Magyarországon ennek a műfajnak lényegében nem volt hagyománya, ezért a magyarra való átültetés csak formális lehetett. Mégis a politikai agitáció fontos eszközének tekintették. A magyar népdalok dallamára épített agitációs program nem vált igazán közkedveltté azok között sem, akik csinálták, sem azok között akiknek szólt, bár a politikai és kulturális irányítás a népszerűsítés érdekében mindent elkövetett. A válasszunk! c. választási műsoranyag (1953.) mind a rigmusokról, mind az aktuális színjátszásról viszonylag részletesen szól. "... a rigmus nem drámai műfaj, hanem lírai, vagy lírai-epikai, tehát költészet. - hangoztatja az útmutató . - Nem annyira színpadra való, hanem sokkal inkább a mindennapi élet-, a termelési, társadalmi, politikai, közösségi élet költészete. "Használati területe" elsősorban az üzem, a munkahely, az utca, park, klubszoba, lakás. "Az útmutató elsősorban a magyar népdalok dallamára történő rigmuskészítést ajánlja: "A magyar népzene a magyar népdalok dallamára történő rigmuskészítést ajánlja: a magyar népzene sok-sok feszes tempójú dallamot, táncdallamot ismer. Van ezek között olyan, mely vidám, féktelen kedvű, humoros, csúfolódó, tréfásan bánkódó, méltóságosan komoly. ... temérdek szép, kifejező, tetszetős dallamot találhatunk. ... Felhasználhatunk jól ismert, kedvelt tömegdalokat is (Sárközy: Arató-dal, Kadosa: Májusköszöntő, Sárközy: Dal a békéről, Dávid: Menetdal, Tamássy: Honvéd lettem, Kadosa: Süss fel munka napja). Műdalaink túlnyomó többsége hangulatában a letűnt földbirtokos osztály halálhangulatát, sírvavigadását fejezi ki, ezek felhasználását kerüljük. A táncdalok nagyrésze dallamában, hangulatában még nem azt fejezi ki, amit rigmusainkkal el akarunk érni, ezeket sem ajánljuk. "A rigmusok témája sokféle lehet. Pl. A jól dolgozó köszöntése, a lemaradók serkentése, a hibák bírálata stb. Az is szempont, hogy egy témáról egy dallam felhasználásával kell szólni, s az ne legyen hosszadalmas, - két-három versszak elégséges. Fontos a szellemesség és záró sorában a csattanó. A népdalhoz igazodva lényeges, hogy egy-egy sor befejezett gondolatot adjon. Pl: "Szabó Péter bement a tanácsházba. Mind beadta, amit kért a hazája. Szabó Péter félre vágja kalapját. Úgy viszi a falu vándorzászlaját." Arra is találunk útmutatást, ha az előadás közönsége különböző. Egy kiváló dolgozó felköszöntése esetében 3-4 versszak zenekísérettel elégséges. Ha azonban egy üzemrészt, vagy egy-egy brigádot köszönt a csoport, akkor már célszerű több témát, több dallamot előadni. 289