Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti tömegközlekedésének fejlődése / 243. o.

SZIKSZAI MIHÁLY JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZÚTI TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLŐDÉSE A közúti tömegközlekedés előzményei a megyében Szolnok nevét hallva akaratlanul is a Tisza a vasutak és közutak csomópontjában fekvő város tűnik fel képzeletünkben. A települést a közlekedésben játszott szerepének köszönhetően jelölték 1876-ban az újonnan alakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyének. Szolnok már a középkor korai szakaszában fontos átkelőhelynek számított. A nyugat-keleti és az észak-déli irányú kereskedelmi utak találkozásánál fekvő település jelentőségét növelte, hogy az Erdélyből megindult sószállítás során Szolnokon sóelosztó raktárakat is létesítettek. Végvárként és átkelőhelyként is kiemelkedő szerepet töltött be a berendezkedő török birodalomban, amit legjobban bizonyít, hogy 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza hídja. A török hódoltság után a XVIII. században az újra indult sófuvarozás mellett a városban felvirágzott a malom és a famegmunkáló ipar. A szolnoki átkelőhely jelentőségét tovább emelték a XVIII. században induló rendszeres postajáratok. Ezek folyamatos közlekedtetése a Habsburgok érdeme, akik az útépítésekben, a személy-és árufuvarozásban a birodalom érdekeit szem előtt tartva szervezték meg a közlekedést. A század első felében a járatok útvonala még nem vezetett keresztül a városon de 1766-ban itt is létesítettek postaállomást. így Szolnok a BudaDebrecen-Kolozsvár közt húzódó erdélyi postai fővonal egyik jelentős állomásává vált.

1 A postajáratok indítása a közhasználatú személyszállítás kezdeti lépésének tekinthető. Az útvonalon a nehéz postakocsik és a könnyű BOTÁR Imre:Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Szolnok, 1941.20. 243