Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti tömegközlekedésének fejlődése / 243. o.

delizsánszok egyaránt közlekedtek. A rendszeres forgalmat azonban az utak járhatatlansága sokszor akadályozta. Jellemző kép erről az időszakról John Paget nevű angol utazó feljegyzése aki 1840-ben az Abony-Szolnok közti 16 km-es útszakaszt a 12 ökör által vontatott kocsijával 16 óra alatt tette meg.

2 Nem fest jobb képet az út minőségéről 1853-ban Bernáth Gáspár sem, aki a Szolnok-szandai gáton vezető országúton a feneketlen sárban úgy elakadt, hogy 15 ló tudta csak kivontatni kocsiját.

3 A rossz utak és a fejletlen közlekedési eszközök ellenére,mégis jelentős forgalom zajlott le a megye útjain a vasút megjelenése előtt. Az utakon nemcsak postakocsik és vásárra menő szekerek közlekedtek, de a sajátságos jogállású jászkunok sószállító szekerei is közlekedtek az utakon. A királyi szolgálat egy sajátos, évenkénti rendszeres tehertétele volt a sószállítás. Az Erdélyben bányászott kősót a Tisza mellett lévő sóelosztó raktárakból nyugati irányba kellett fuvarozni. A Jász Kerület a Poroszló-Hatvan és a Szolnok-Pest, a Nagykunság a Szolnok-Pest, a Kiskun Kerület a Szolnok-Pest és a SzolnokDunavecse útvonalakon volt érdekelt. A Kerületek 1816-ban 110.400, 1834-ben 39.300, 1845-ben pedig 40.698 bécsi mázsa sót szállítottak. Mindez több száz szekér felszerelését és közlekedtetését jelentette.

4 Jelentős változást a város közlekedésében valójában a vasút megjelenése hozott. Amióta 1825-ben Stocton és Darlington között megnyitották az első gőzüzemű vasutat, gombamódra épültek a kontinensen a vaspályák. Közép- és Kelet-Európa országaiban a vasutak egyik legfontosabb tényezőként segítették a kapitalista viszonyok kialakulását. Bekapcsolták az elmaradt mezőgazdasági vidékeket a kontinens vérkeringésébe. Hatalmas vasútépítések indultak az 1830-as évektől, amelyben tőkés vállalkozók versengtek a biztos haszon reményében.

5 Hazánkban az 1836. évi 25. t.c. jelölte ki a legfontosabb vasútvonalakat. Ezek között szerepelt a Bécs-Pozsony-Vác-Pest-Szolnok-Debrecen vasúti fővonal. A vasútépítés 1844 őszén megkezdődött Pest-Vác között. Következő lépésként KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében. II. Szolnok város térképes rajzos ábrázolásai (1810-1910). In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv VII. Szolnok, 1990. 247. U.o. 264. SZML Jász-Kun Kerület közgyűlési jkv. 1816. nov. 26. 1972. sz.,1833. 4. Fasc. 648. sz., 1845. febr. 24. 573. sz. A Technika Krónikája/Továbbiakban: Technika/Bp. 1991. 196. 244