Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

azt illegálisan helyettesítő közbirtokossági közgyűlés döntsön. A közigazgatás általános rendezését követően még szembetűnőbbé vált a közbirtokosságok szervezeti,jogi rendezetlensége. A településenkénti eltérő gyakorlatot 1863-hoz hasonlóan ismét a birtokossági képviselet egységes, kerületi szintű szabályozásával remélték megoldani. A települések közbirtokosságai már az önkényuralmi időszakban megkezdték közjogi önállósulásukat, a vagyonelkülönítést. Ez utóbbi azonban számos visszaélésre is alkalmat teremtett, hiszen több esetben községi tulajdont nyilvánítottak közbirtokossági tulajdonná. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy jelentős közbirtokossági jövedelmeket fordítottak közcélok finanszírozására. A Jászkun Kerületben a redempciótól kezdődően a redemptusok kezében volt a közigazgatási-politikai hatalom. Az önkényuralmi időszakban ezt a hatalmi pozíciót erősítette az a tény, hogy a birtokossági közgyűlések illegálisan a betiltott képviselőtestületek döntéshozó tevékenységét helyettesítették, s a közbirtokosság magánjövedelmét képező pénztárakból járultak hozzá egyes közigazgatási és törvénykezési hatóságok, szervezetek működési feltételeinek megteremtéséhez. A kiegyezés után a megváltozott politikai helyzet és a közigazgatás átszervezése együttesen megteremtette annak szükségességét és feltételét, hogy a közbirtokosságok szervezetileg mint önálló testületek újjá alakuljanak. A szervezeti kérdések kidolgozásával a Jászkun Kerület külön közgyűlési küldöttséget bízott meg. A legfontosabb kérdés a birtokossági képviseleti és szavazati jog meghatározása volt. Az alapelvet az 1868. januári kerületi közgyűlés mondta ki: " birtokügyekben a közbirtokosság, törvényeink értelmében csakis birtokaránylag szavazhat".

58 Ez az elv alapvetően eltért a kerületek 1861-ben elfogadott döntésétől. Akkor a közgyűlés határozata azt mondta ki, hogy birtokügyekben csak a birtokosok szavazhatnak, helyettük a képviselőtestület nem dönthet.

59 A szavazati jog érvényesítésében nem volt jelentősége a birtoknagyságnak. A tagosítási viták azonban minden településen kiélezték a különböző nagyságú birtokkal rendelkezők közötti ellentéteket, több helységben vita tárgya lett az is, ki tartozik egyáltalán a közbirtokosság tagjai közé. A viták után természetes volt, hogy csak úgy érhetnek el szervezeti és jogi tisztázást, ha a szavazati jog kérdését pontosan szabályozzák. Jászkunság, 1868. január 19. 63. Jászkunság, 1868. május 31. 207