Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

földesúr a földesúri bíráskodás jogát is gyakorolta, s magát sedes dominalisnak, úriszéknek nevezte.

5 Számos olyan nemesi közbirtokosságot is ismerünk, amelyek a curialista községekben léteztek. Az 1720-as országos összeírás adatai szerint Magyarországon a nemesi falvak száma elérte a 1200-at. Degré Alajos - más forrásokat is áttekintő kutatásai alapján - irreálisnak tarja ezt a nagy számot. Elválasztja egymástól a nemes falvak birtokos közösségét és az ugyanott létezett községszervezetet, s megállapítja, hogy a nemesek birtokos közösségei időben is régebbiek mint a községszervezetek kialakulása.

6 Kutatásai rávilágítanak arra, hogy különbséget kell tennünk a nemesi község és a nemesi compossessorátus között. Jól példázza ezt Zemplén vármegye, ahol a 445 faluban nagyszámú kisnemes élt, de ez nem jelenti azt hogy 445 nemesi község létezett. Bányácskán /Széphalom/ 16 közbirtokos volt, de nem nemesi község, csupán létezett nemesi közbirtokossága. Ilyen közbirtokos volt a nyelvújító Kazinczy is. Zala vármegyében, Nemeshetésen már 1724-ben a 43 család tulajdonában levő közbirtokossági vagyont külön perceptor kezelte, akit évenként Szt. György napkor a közbirtokosok választottak. Itt a közbirtokosság választott vezetője a birtokosság vagyonkezelői feladatai mellett a község politikai vezetését is ellátta. Ez a közbirtokosság 1737-ben királyi adományként megkapta a búcsúszentlászlói vásár jövedelmét is.

7 A Veszprém vármegyei Monoszló nemesi község fennmaradt iratai tükrözik azt a nagymértékű összefonódást ami a politikai község és községi közbirtokosok között létezett. Itt a közbirtokosság és község adminisztrációja alig választható el.

8 Irataik hitelesítéséhez azonos pecsétet használtak. A közbirtokosság által használt pecsét körirata SIGILUM NOBILINUM MONOSZLOIEN. Ezt a pecsétnyomót a község levelesládájában őrizték s a 18. század végétől minden községi kiadványon és szerződésen ezt használták. A közbirtokosságnak a település életében betöltött jelentős helyét bizonyítja az a Degré Alajos által felkutatott határjárási okirat is, amelyben a Monoszló és Köveskál közötti 5 KÁLLAY István: Nemesi közbirtokosságok iratai az Országos Levéltárban. In: Levéltári Szemle, 1978. 203-210. " DEGRÉ Alajos: A magyar nemesi (curalista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt. In: Vas megye múljtából. Szombathely, 1976. 100-114. 7 Uo. O i ° HALASZ Imre: Monoszló nemesi (curalista) község önkormányzatának adminisztrációja a XIX. század első felében. In: Comitatus. 1994. 66-73. 191