Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

egyesség érvényesítéséhez a falu vezetői mellett a községi közbirtokosok aláírása is kellett.

9 Győr vármegyéből a 19. század első felére vannak ismereteink. Az 1828-as összeírásban 13 nemesi községet tüntettek fel. Dominkovits Péter

10 kutatásai szerint már a 18. századi gazdálkodásban is jelentős volt a nemesi közbirtokosságok szerepe, amiről főként belső, vitás ügyeik tanúskodnak. Havassy Péter

11 Csépa nemesi községben folytatott kutatásai szintén a nemesi közbirtokosság és a politikai község ügyeinek összefonódását, és bizonyos mértékben a nemesi közbirtokosság községirányító tevékenységét bizonyítják. Általában elmondható, hogy a nemesi közbirtokosságok, akár megelőzte létrejöttük a nemes község politikai szervezetének kialakulását akár nem, beleszóltak a község politikai életébe, de fordítva ez a jog kevésbé érvényesült. A nemes község elöljárósága a közbirtokosság ingatlanügyeiben nem ítélkezhetett, az ilyen ügyek közvetlenül a vármegye hatásköre alá tartoztak. A nemesi közbirtokosságok a közös ügyek intézésére a birtok nagyságtól függően kevésbé, vagy jobban differenciált külön igazgatási szervezetet hoztak létre, külön iratkezelést folytattak, s ha ez utóbbi esetenként a községi elöljáróság irataival együtt történt, akkor is elkülönült a közbirtokossági számadások vezetése és kezelése. Mint jogi személyt, a nemesi közbirtokosságot illette, a földesúrnak járó malomjog, mészárszékjog, kocsmajog, sőt esetenként külön földesúri jövedelmeik is voltak. A nemesi közbirtokosságok és nemesi községek sajátosságait és egymáshoz való viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy a jászkun közbirtokosság bár hasonlóan nevezte magát, mégsem tekinthető azonosnak a nemesi közbirtokosság a compossessoratus fogalmával jelzett testülettel. A jászkun településeken a 18. században kialakult közbirtok, birtokos közösség az említett formációkhoz csupán bizonyos vonásokban hasonlítható. A Jászkun Kerületben amint azt már Fodor Ferenc

12 a Jászságról megállapította "űr községek valójában gazdasági közösségek voltak, s ...maguk szabták ki DEGRÉA. 1976. 105. DOMINKOVITS Péter: A köznemesi gazdálkodásból fakadó ellentétek Győr vármegye nemesi községeiben 1800-1848 között. In: Rendi Társadalom - Polgári Társadalom 3. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1991. 163-168. HAVASSY Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig. In: Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéböl. I. köt. Eger, 1982. 19-61. FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 192