Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

gazdasági romlásához vezetett: míg a jászok újabb és újabb kiváltságokat kaptak, addig újabb és újabb adóterheket is róttak ki rájuk. Kezdeti kiváltságuk volt, hogy világi és egyházi törvényhatóság alá nem tartoztak, és eleinte teljes adómentességet élveztek, így nem fizettek kilencedet, tizedet, harmincadot és révvámot sem. Az idő múlásával azonban még a kezdeti kiváltságok is a megszűnés fenyegetett helyzetébe kerültek, ezáltal ezeket újra és újra fel kellett újítani, meg kellett erősíteni, míg végül egyik pillanatról a másikra el nem tűntek. A XIV. század végén veszi kezdetét a jászok megadóztatása, és az 1428. október 20-án kelt karánsebesi oklevél már úrbéres adófizetésükről szól. A jászok szabadságának megtartásával kapcsolatos nehézségekre utal egy 1444-es és egy 1449-es adománylevél, melyekben az uralkodó olyan községeket - név szerint: Ladány, Szentgyörgy, Borsóhalma, Mihálytelke, Jákóhalma - adományozott egyes előkelő jász uraknak, amelyek - a jászok ekkor lejátszódó, megyei területekre történő behúzódásuk által - eredetileg szabad jogállású jászok által lakott falvak voltak. Ezek a jászok azonban ilyen körülmények között a birtokosok szolgáivá váltak, és már nem saját törvényhatóságuk, a nádori főkormányzóság alá, hanem vármegyei hatóság alá tartoztak. Ezért 1458-ban kénytelenek voltak szabadságlevélért folyamodni az uralkodóhoz, amit meg is kaptak.

128 A vármegyei törvényhatóságtól való óvakodásra, saját belkormányzatuk melletti ragaszkodásra utal I, Mátyás 1469es engedménye is, melyben B erény szállás, Négy szállás, Fényszaru és Árokszállás jászainak megengedte, hogy adóikat ne Heves vármegye nemeseivel együtt, hanem külön fizethessék be.

129 A jászok jobbágyi sorba történő lealacsonyodásának első törvénybe foglalása I. Ulászló 1444-es törvénye, amely azonban még nem jelent fbldhözkötöttséget: "A kunok és filiszteusok, vagyis jászok, a király elidegeníthetetlen jövedelmeihez adózók."™ I. Mátyás 1459-es oklevele a jászokat már királyi földhöz kötött népnek nevezi, a szabad költözködési jog felfüggesztése azonban az egész országra, s csak a háborús évekre vonatkozott, hiszen az intézkedés a török veszély hírére történő elköltözéseket, az ország elnéptelenedését volt hivatott megakadályozni.

131 II. Ulászló 1498. évi 3. dekrétumának XXXXI. törvénycikke a jászok röghözkötését egyértelműen FODOR F. 1942.80. 130 TATAI MOLNÁR M. 1937. 131 Uo. 178