Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

fűzött kauri kagyló.

111 A temetkezésre alkalmas hely meglétében is egymást metsző, egymásra temetett sírok, vagy családi-nemzetségi sírcsoportok és a négyszállási I. számú jász temető 96. számú köpakolásos sír analógiáit az Észak-Kaukázus-beli alán katakomba- és kőládás sírokban, sírtípusokban találjuk meg.

112 A jász fülbevalók párhuzamai az Altaj-Szaján vidék török nyelvű lakosságának XIII-XIV. századi kultúrájáig vezetnek vissza bennünket (2. sz. melléklet. II. ábra: a jászokra is olyannyira jellemző tipikus steppei Svégü fülbevaló).

113 A temetők kereszt mellékletei és a karok bizánci szokás szerint történő különböző fektetési módozatai arra mutatnak rá,

114 hogy a Kárpát-medencébe betelepülő jászok már keresztények voltak, s a kereszténységnek a keleti rítusát 111 SZABÓ L. 1983., SELMECZI L. 1981., SELMECZI L. 1985., SELMECZI L. 1992. 112 SELMECZI L. 1992. 77-78., 84. 113 Ezzel kapcsolatban lásd Fedorov-Davydov kitűnő munkáját. FEDOROV-DAVYDOV, G. A.: Kocevniki vostocnoi Evropy pod vlasfiu zalotoordinskih hanov. Arhealogiceskie pamjatniki. Moskva, Izdatel'stvo Moskovskogo Universiteta. 1966. Az S-végü karika irodalmából lásd: KRALOVÁNSZKY Alán: Adatok az ún. S-végü hajkarika etnikumjelző szerepéhez. In: Archaeologiai Értesítő LXXXIII. 1956. 206-212., Uő.: Adatok az ún. Svégű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. In: Archaeologiai Értesítő LXXXIV. 1957. 157-186. továbbá MESTERHÁZY Károly: Az S-végű hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964/1965. 95-111. 114 Nevezetesen a következő rituális kéztartások határozták meg a Kárpát-medencei jászok első nemzedékének temetkezését: 1., mellre helyezett egyik vagy mindkét kéz; ez utóbbi esetben általában a kezek, ritkábban az alkarok keresztezik egymást; 2., a mell alsó szélén összefont karok; 3., keresztalakba fektetett kezek az ágyékcsigolyák vagy a keresztcsont felett; ritkán a kezek egymás mellett vagy félig egymáson; 4., az egyik kéz a vállhoz emelve, a másik nyújtva vagy derékszögben behajlítva, illetve mindkét kéz felemelve, általában a vállnál, az ujjak kissé behajlítva (orans kéztartás). SZABÓ János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28. 1983/1984. 83-84., 91. - A karok fektetési módozataival, az alkarcsontok helyzetével kapcsolatban lásd továbbá KISS Attila összefoglaló táblázatát: KISS Attila: Baranya megye X-XI. századi sírleletei. Bp. 1983. 157. 71. ábra. Lásd még: SELMECZI Lászíó: Négyszállási adatok a kereszteletlen gyerek eltemetéséhez. In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 24-26. 1981/1983. 177-180. 173