Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.
követték, 115 ezért 'pogány' megjelölésük helytelen. 116 A források hatalmas és nehéz munkáról írnak a jászok XIV. század második felében katholikus hitre történő térítés folyamatát jellemezve, mégis összehasonlíthatatlanul egyszerűbb lehetett, mint a keresztény felfogástól, életszemlélettől idegen kunok latin keresztény hitre térítése, akik végül is protestánsok lettek. Míg IX. Bonifác pápa 1399. április 18-án kelt levelében a még mindig pogány kunok keresztény hitre térítésének érdekében ír, addig a jászok áttérése ekkor a vége felé közeledett. 1391-ben már említik Jászapáti Szűz Mária tiszteletére szentelt, mint a helység neve is jelzi - apátság (!), mégpedig ciszterci apátság által gondozott templomát, s a kereszténység megerősödését jelzi az is, hogy két emberöltővel később 1472-ben Jászberényben letelepedtek a ferences rendi szerzetesek. Üdvös, hitbuzgó munkásságukat 1517-ben a Ferenc-rend végre pápailag is rendezett új ága, a ferences regulát lazábban követő konventuálisok vagy más néven minoriták folytatták. 117 A fentiekre támaszkodva állíthatjuk, hogy a Kárpát-medencébe betelepülő jászok évszázadok alatt kiművelt keleti-keresztény, orthodox vallásossága kiváló talaj volt arra, hogy a belé vetett új mag, a katholikus vallás kikristályosodott tana hamar gyökeret eresszen benne, és olyan néptöredéket adjon a magyarság számára, melynek jelentős része mindmáig megőrizte és élteti katholikus hitét. 4. Kiváltságok és adóterhek közt Az 1279. július 15-i tétényi országos gyűlés VII. törvénycikke kimondja a kunok nemesi állapotát: "... nobiles et Comani aequalipraerogativa 113 Ezek az adatok jól harmonizálnak a jászok kereszténységével kapcsolatos ismereteinkkel. Az első bizánci térítés Örményország és Grúzia területén a IV. században játszódott le. A Kazár Birodalom fennhatósága alatt a Krím félsziget keleti részén létrejött az ún. krími egyházmegye. Az első adat az alán egyházi intézményről 668-ból való. A X. századtól kezdve a Kazár Birodalom fennhatóságától egyre inkább függetlenedő alánok még inkább a keresztény Bizánc befolyása alá kerültek. Ekkor, az első pátriárka, Nikolaj Mistik idejében, 901-907 között, tömegesen tértek meg az alánok. SELMECZI L. 1992. 83. Lásd továbbá SZABÓ János Győző már említett tanulmányát: SZABÓ J. Gy. 1984. A jászok a Római Egyház szemében, az 1054. évi szkizma után szakadárok voltak, s csak a Konstantinápollyal ellenséges érzületű helyi egyházak ítélhették őket eretnekeknek. Mint ahogy azt a fenti eset is bizonyítja, a 'pogány' és a 'steppei nomád' fogalmak - egyébként gyakorta előforduló - összemosása súlyos hiba. 117 SZABÓ L. 1983., FODOR F. 1942. 80. 174
