Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.
változási folyamatait. 94 A hagyományos értelemben vett nomadizálás elképzelhetetlen ugyan az érintett területeken, mivel a XIII. században felosztott és a XIII. század második felében megszilárdult szállásterületek 95 nagysága mindössze 25-30 km 2 volt, 96 mégis a XV-XVI. századból még előkerültek olyan nyomok, melyekből nomadizálásra, a szilaj szokások megtartására következtethetünk, így például Orgondaszentmiklós XV-XVI. századi beltelkein a szilárd házak mellett jurták nyomai kerültek elő. 97 MENDÖL Tibor település értelmezése szerint a kunoknak már a XIII. században állandó településeik voltak, hiszen a Mendöl-i definíció értelmében ha a település két összetevője, a munkahely és a lakóhely közül csak az egyik is helyhez kötött, akkor a település már állandónak tekinthető. 98 Mivel a legelőterületek 1279-ben már fel voltak osztva a kunok települési egységei között, így az előbbi értelmezésben a kunok települései valóban állandónak minősülnek, függetlenül attól, hogy lakóhelyük - az adott határokon belül mozgott. 99 Ugyanakkor megállapítható, hogy a kunoknak a XIV. században még nem volt állandó letelepedésük, 100 hogy a magyar falvakhoz hasonló kun 94 A Nagykunság területén folytatott településtörténeti kutatásokkal kapcsolatban lásd: SELMECZI László: Nomád települési struktúra a Nagykunságban. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században. Faluk I. Szolnok, 1974., valamint PÁLÓCZI-HORVÁTH András: Középkori településtörténeti kutatások a Nagykunságban. In: A Jászkunság kutatása. Kecskemét-Szolnok, 1987. 11-28. A Fejér vármegyei kunok településszerkezet változásaival kapcsolatban lásd: HATHÁZI Gábor: Adatok a Hantos-széki kunok településtörténetéhez. In: A Jászkunság kutatása. Kecskemét-Szolnok, 1987. 29-65. 9 ^ A kunok lakhelyének megnevezésére szolgáló 'descensus' vagyis 'szállás' első adatolása azonban csak 1340-ből ismert. TATAI-MOLNÁR M. 1937. 33. 96 PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1974.257-258. 97 SZABÓ L. 1983. 98 MENDÖL Tibor: Általános településföldrajz. Bp. 1963. 11-14. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1974. 257. 99 100 TATAI-MOLNÁR M. 1937. 32. - Egy 1399-es pápai oklevél szerint a kunok sátraikkal, családjaikkal és barmaikkal szállásterületükön vándorolnak. GL ATZ Ferenc: Magyarok a Kárpát-medencében. 1988. Az állandó kun település hiánya hozzájárult a Kis- és Nagykunságban végbement természetes pusztásodáshoz, melynek során a XIV-XV. századi kun szállások 40-45 %-a nem érte meg a XVI. századot. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1974. 258. 170
