Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

falvak csak a XV-XVI. században jöttek létre,

101 s hogy a XVI. században a kunoknál még nyoma sincs a kétbeltelkes gazdálkodásnak.

102 Ezzel szemben a jászoknak a XIV. században már a kétbeltelkes gazdálkodást folytató, szilárd, megállapodott településeik voltak, mint ahogy ez Jászapáti, Négyszállás vagy Jászárokszállás esetében is megfigyelhető.

103 MAKSAY Ferenc Jászapáti XIVXVI. századi településszerkezetét a település XVIII. századi szerkezetével azonosnak találja.

104 A jelentős, dél-oroszországi földművelési tapasztalatokkal rendelkező jászok Kárpát-medencei megjelenése hozzájárult az Árpád-kori falukép felbomlásához és egy új, korszerűbb falukép kialakulásához.

105 A XIV. századi nagyméretű beltelkek, többféle, különböző funkciójú épületek egy igen magas szintű kertgazdálkodást feltételeznek, melyhez járul a XVI. század elején már virágkorát élő belterjes istállózó állattartás. Ezek együtt a Kárpátmedencében mindezideig ismeretlen, a kunoktól gyökeresen eltérő gazdaságszervezés, a kétbeltelkes gazdálkodás létrejöttét jelzik.

106 Az egri vár XVI. századi adólajstroma rámutat a jászok és a kunok alapvetően más gazdaságszervezésére: ebben az esetben a jászok a gabonaneműnek csaknem a tízszeresét adták a kunokhoz képest, a kunoknak viszont a húsállattal való adózása volt a többszöröse a jászokénak.

107 A Jászság fő súlya tehát a 101 Uo. 102 SZABÓ L. 1983. 103 Uo. 104 MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. 105 SELMECZIL. 1985.9. 106 SZABÓ L. 1983., SELMECZI L. 1985. 9. 10

^ RADLOFF szerint a nyári telepek a közösség birtokában vannak, míg a téli telepek egyes családok, vagy személyek birtokát képezik. TATAI MOLNÁR M. 1937. 32. Hasonló dolgot állapít meg PÁLÓCZI-HORVÁTH András, amikor azt írja, hogy a mozgó lakhelyeken az előkelők éltek, ők rendelkeztek a nagy állatállománnyal, a köznép és a szolgák pedig az állandó szállásokon éltek és állattenyésztéssel, földműveléssel, valamint kézműiparral foglalkoztak. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1974. 257. PÁLÓCZI-HORVÁTH András a gazdasági differenciálódást a régészeti kutatások és írott források tükrében a kora feudális vonásokkal rendelkező erőteljesen tagolt társadalmi struktúrára vezeti vissza. Uo. 250-251. Lásd: a tanulmány betelepülésről és megtelepedésről szóló 3. fejezetének 5. bekezdését. 171