Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.
szántam magam." 55 Világos után besorozták sorstársaihoz hasonlóan az osztrák seregbe azzal a kedvezménnyel, hogy választhatott, melyik ezredbe kéri magát. Ez a lehetőség nem mindenkinek adatott meg. Mérlegelik is a rokonságban, hogy melyik mellett döntsön. 1851-ben leszerelt, s beilleszkedett a civil életbe. Pál, Gyöngyös képviselője az országgyűlés alelnöke, Debrecenben már egyedüli elnök, aki a Nagytemplomban vezette az országgyűlést, ahol kimondták a trónfosztást, a nemzet válaszát Ferenc József függetlenségünket felszámoló határozatára. A család 1850-ben az addig oszthatatlannak tartott birtokot felosztotta, s 12 ág közül 9 kapott javadalmakat a város majorsági földjeiből és a pusztákból. 56 A család tagjai Széchenyi jó tanítványainak bizonyultak a gazdálkodásban - legalábbis néhány évtizedig. A szabadságharc a cári csapatok megjelenésével ért véget Törökszentmiklóson. "Azt beszélték akkor az emberek, hogy sohasem ér ide a muszka, de három napra itt volt. Nem jöttek be a városba, hanem a Főutcán /mai Kossuth út, a 4-es városi szakasza./ vonultak el a Nagyszőlőbe. Oda kellett nekik kenyeret, szalonnát, húst, gyümölcsöt hordani. A tehenek kint voltak a legelőn, de az emberek nem merték haza hajtani, mert féltek, hogy a muszka elveszi. Kint a legelőn, ami a várostól nem messze volt, a tehenek tőgyét feszítette a tej, egyre hangosabban bőgtek. A nagy bögest meghallották a muszka tisztek, megkérdezték, hogy mi az. Amikor megtudták, azonnal megparancsolták, hogy a teheneket haza kell hajtani. Úgy mentek a tehenekért az asszonyok lámpással. Hogy a legelőre menet és jövet ne találkozzanak kóborlókkal, muszka katonákkal, kíséretet is adtak melléjük. " 57 Hogy miért nem a városban szálltak meg, annak oka már ismert. A kolera miatt tartottak nagy fegyelmet. Az önkényuralom meghagyta a városi címet Törökszentmiklósnak. Megmaradt a főszolgabírói hivatal is. Sőt, 1851-ben a járás székhelyét is ide helyezték. A források közül alig maradt meg valami ezekből az évekből. Leginkább azok a pecsétnyomatok amelyek a közigazgatási szerepet bizonyítják. 1851-től korlátozott jogkörrel a helyi elöljáróság is részt vehetett a jelentéktelenebb ügyek vitelében. A korabeli pecsétek feliratai: 3:5 Uo. 107. 56 OL Az Almásy család. P 3. J ' H. Gy. Adattár - Butyka Béla jegyzetei / gyűjtése alapján. 140
