Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.

"Török Szent Miklós Cs. Kr. Járási főszolgabíró ." " T. szentmiklósi cs. kir. Járásbíróság."

58 A bukás után a város lakóit gyakran zaklatták, s keményen sújtotta őket az adó is. A tanítók, ének és leányiskolákban előadók, rektorok, kántorok, orgonisták, postamesterek, hivatalszolgák, sőt gépészek és állami mesteremberek bizottság előtt adtak számot a forradalom és szabadságharc idején tanúsított magatartásukról. Úgyszintén az elöljáróságnak is. Egyenlőre pontosan nem ismerjük a helyi nemzetőrök, honvédek sorsát. Az sem tudjuk, hogy mennyien haltak hősi halált. Bujdosásra kényszerült-e valaki a városlakók közül. Azt azonban igen, hogy a volt honvédek megbecsült emberek lettek, minden polgári rendezvényen mint díszvendégek vettek részt, míg el nem halt az utolsó is e század elején. A Kossuth kultusz - mint mindenütt az Alföldön - itt is elemi erővel bontakozott ki a századforduló előtti utolsó két évtizedben. Utcát, teret neveztek el róla. Fia többször is eljött látogatóba a város hívására. Többek között akkor, amikor édesapja szobrát avatták, valamint a Függetlenségi Párt választási kampányai idején. A párt választókerületi elnöke volt Szabó István rektor, aki élen járt a földműves körök szervezésében és nem csak Törökszentmiklóson. Az ellenzék azonban - elsősorban Szapáry gróf ellenében - csak ritkán győzött e választókerületben. Leghűségesebb hívei a felvégesi reformátusok voltak. A jobbágyfelszabadítás eredményeként az úrbéres földek a volt úrbéresek tulajdonává váltak. Sőt! Az Almásy birtok városi része is néhány évtized alatt egyértelműen a törökszentmiklósiaké lett. A puszták továbbra is nagybirtokok maradtak. A szőlők, a borkimérés joga, a communitás egyéb értékei csak a századfordulóra kerültek a lakosok vagy a község tulajdonába, ahogy azt a törvények sora lehetővé tette és szabályozta. Mindez nem kevés pénzébe, fáradtságába került a lakosságnak. A Tisza szabályozására mintegy 17.000 kisholdat " ajándékozott " a helyieknek és puszták tulajdonosainak. A nyert árterületeket termővé is varázsolták. A polgári fejlődést meggyorsította az 1857-ben megépített Szolnok-Debrecen, Szolnok-Arad vasútvonal megépítése. Az előbbi a várost az utóbbi a pusztákat kötötte be a gyors személy és áruszállításba, gazdasági vérkeringésbe. TóthS. 1957. 111. 141