Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.

felfüggesztették.

29 A forradalomra pozitív reagálás a nemzetőrséggel kapcsolatosan tűnik ki első lépésként. Az 1848. EH. 15-én spontán létrejött szervezetet a király korlátozott keretek között utólagosan, április 7-én jóváhagyta. Május végére azonban a kormány elhatározta, hogy alkotmányossági keretek között "olyan fegyveres erővé fejleszti ki, amely tábori harci feladatok megoldására is alkalmas."

30 Három típusát fejlesztették ki: a/ Nemzetőrséget, mely kéthetenkénti váltással működött elvileg. b/ Honvédségi nemzetőrséget, melynek tagjai foglaló pénzt és szolgálati idejükre napidíjat kaptak s mozgó nemzetőrség voltak. c/ Önkéntes nemzetőrséget, melynek tagjai 3 hónap és 1 éves időtartamra kötelezték le magukat. A megyétől ellátmányt, napidíjat, a kincstártól táborba szállás alkalmából fizetést kaptak.

31 Törökszentmiklóson június 15-re Soldos Imre főszolgabíró vezetésével összeírták a megyei őrsereghez tartozó helyieket. 415 fo szerepel benne, olyanok is, akik alkalmatlanok. Feltűnő, hogy mindössze egy zsellér szerepel a névsorban.

32 Nagyon nagy százalékuk telkes gazda, jóval kevesebb az iparos, mindössze 4 a kereskedő, hivatalt viselő, bérlő és háztulajdonos. Másik névsor a Kulára jelentkezők csoportja, aztán azoké, akik valóban el is mentek, miután június 25-én a nemzetőrségbe mintegy 417-en önként jelentkeztek. Olyan nagy számmal jelentkeztek, akik a déli területre szerettek volna menni, hogy az induló 119 főt sorshúzással választották ki. Szolnokig szekéren, onnan hajón Szegedig, majd ismét szekereztek. Az volt a feladatuk, hogy a szerb szekértáborokat körülzárják, természetesen más egységekkel, hogy ne pusztítsák a terület magyar lakosságát. Mikor értek oda, meddig voltak, miként látták el feladatukat, nem tudjuk, mint azt sem, hogy mikor jöttek haza. Nincs ismeretünk sebesültjeikről, esetleges halottaikról. Verbuváltak később megyei kvóta szerint is helyi lakosokat. Minden névsorban van jelentkező a pusztákról. Legtöbben Kengyelről, ketten-ketten Szenttamásról és Tenyőről. Néhány név a Verbászra menők névsorából: A már említett Soldos István kapitány, főszolgabíró. Polgár József postamester /unokaöccse annak a Polgár Mihály református püspöknek, aki többek között Kölcsey tanítómestereinek egyike./. SZABÓ Antal: A törökszentmiklósi Casino megalakulása és első évei. In: Jubileumi Évkönyv 1946-96. Törökszentmiklós, 1996. 164-169. BENEDEK Gyula: Hadtörténeti főiskolai jegyzet. HML IV-106/1. 1848. jún. 15. A megyei őrsereg összeírása /Törökszentmiklós adatai/ H. Gy. Adattár - Jegyzőkönyvi kivonat 1848. (77.sz.) 127