Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.

Sánta István jegyző. Dorka István ügyvéd. Soós Dániel református rektor. Kádár József kántor. B Kis József tanácsos. Iricsek Ferenc és még sok társa a kiszolgált katonák közül. Az itthon maradtak biztosították mindaddig a rendet, míg a város "frontváros" nem lett január első napjától március végéig, amikor is á honvédsereg vette át ezt a feladatot. Az 1848. augusztus 26-án összeírt nemzetőrök között az a csoport is fel van tüntetve, amelyik " A küldöttségi összeírásból mint törvényes kellékekkel nem bíró nemzet őrök lehagyattak, otthoni szolgálatra azonban besorozva maradtak".

33 Szerepel köztük tanító, kántor, orvos, összesen 38 fő. Törökszentmiklós nagy ajándékot kapott a forradalomtól. Az 1848. XXIII. 24. te. lehetőséget adott arra, hogy magasabb közigazgatási kategóriába jusson. Eddig - a rendi viszonyok alapján " Almásy János oppiduma". Ez szerepel az 1738-as pecséten, amely mindeddig érvényben volt. A Tekintetes Megyebizottságnál kérvényezik, hogy "elnyerhessék az igazság kiszolgálásának gyors, kevesebb költséggel járó módját." Ilyen ügyekben eddig az úriszékhez, a szolgabírósághoz, a megyéhez kellett fordulni. Ez nem kevés fáradságába, még inkább pénzébe került a communitásnak vagy az egyénnek. Hogy a változásnak megfelelő feltételek megvannak a településen, azt így jelzik: "városunkban több ügyvéd, több tanult egyén, értelmességet előmozdító iskolák vannak. Az újabb törvények buzdító szavát megértvén kérjük, ... miszerint a törvények által kijelölt úton városunkat rendezett tanácsú hatósággal felruházni méltóztassák. "

34 1848. december 6-án annak rendje-módja szerint meg is kapták az új közigazgatási besorolást. A törökszentmiklósi pecsét szövege ezután "Törökszentmiklós város 1848 ". A pecsét változása jól érzékelteti a rendi világban bekövetkezett változást. Az ilyen városok más tisztviselő karral dolgoztak, mint az oppidum bírói illetve esküdti kara. Az új felállás: főbíró, kapitány, 6 tanácstag, pénztárnok, számvevő, fő és aljegyző, árvagyám. A rendezett tanácsi joggal felruházott új tisztikarról nincsenek ismereteink. A bírói számadás maradt ránk, mely azt sejteti, hogy a Törökszentmiklósra zúduló események aligha tették lehetővé, hogy egy nyugodt választást bonyolítsanak le. A ránk maradt számadás még a régi "ügyvitel" továbbélését bizonyítja. A főbíró Németh Mátyás volt. A számadás 20 oldalas, összesen 254 tételt tartalmaz és 217 okiratra hivatkozik, amely tulajdonképpen számlák sorát jelenti. A sorszámozás több esetben korrigálásra került, a hozzá tartozó szöveges tételek azonban nem. A lezárás illetve az elszámolás 1851. június 12-én következett HML

IV-106/1. 1848. aug. 26. HML Közgy. ir. 1630/1848.; - DEMÉNY DITTEL L.: Kézirat. 2. p. H. Gy. 128