Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.

SZABÓ ANTAL ADALÉKOK TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÖRTÉNETÉHEZ KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRA "Nincs hely a világon, ahol nyugodtabb lehetnék." /Kossuth levele feleségéhez, 1849. március 14./ I. Adatok a település forradalom előtti időszakából Törökszentmiklós 1999-ben ünnepli fennállásának 600. évfordulóját. Jelenlegi lakosainak száma 24.274, területe 18.516 hektár.

1 Történelme folyamán neve többször változott. Szentmiklós várossá /1399/, majd Balaszentmiklós, mely név a Bála család birtoklására utal és egyik védszentjükre. A XVIII. századtól egyre inkább Törökszentmiklós, mely nevet - jelenlegi ismereteink szerint - 1665-ben Debrecenben írták le először.

2 Területe a 600 év alatt gyakorta változott. Mohács előtt az Alföld aprófalvas szűk határú helyzetétől a nagykiterjedésű pusztákkal növeltig. A XIX-XX. században puszták el- és hozzácsatolása után alakult ki mai területe. Hozzá lett csatolva Ballá és Szakállas, elcsatolva Kengyel /1946/ és Tiszatenyő /1950/. A török előtti apró falvak nevei ma már csak a külterületek és a dűlők neveiben élnek, illetve azokban sem. Miután a török 1552-ben elfoglalta, Szolnok ikerváraként - szerény földvárról van szó, melynek fizetett őrsége csak a fele a szolnokinak - palánkot hányatott, melyet maga is két ízben /1595, 1685/ lerombolt, de az ostromló hadak is megmegtépázták. A palánkot arra használta, hogy a mai 4-es főút elődjét, a Tisza forgalmát, a Tiszántúl jelentős részét ellenőrizze. A "fekete ember", Karácsony Törökszentmiklós Polgármesteri Hivatal - Nyilvántartó. Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény Adattára /Továbbiakban: H. Gy./ -Butyka Béla jegyzetei. 117