Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.

György hadai itt véreztek el 1570-ben. E 133 év alatt többször lett átmenetileg lakatlan puszta, legutoljára 1685-ben. A karlócai béke előtt /1699/, és a béke után kibontakozó élet kérészéletű, mivel a terület ismételten senki földjévé vált, melyet először a török-tatár, majd a rác a Rákóczi szabadságharc első éveiben módszeresen pusztított. 1720-ban azonban véglegesen megülték. Azóta folyamatos itt az élet. A tulajdonviszonyok a török kiűzése után sokáig rendezetlenek voltak. A kincstár magáénak tudja, még azután is majd két évtizeden át, miután Almásy I. János 6.000 aranyon fegyverváltság címén megszerezte.

3 A kincstár bérbe adta, de nemigen lehetett belőle megfelelő haszna, legfeljebb a halászó vizekből. A Német Lovagrend is szemet vetett rá, de Almásy ellenében - aki másod alispán 1691-92-ben, 1697-től viszont már első alispán - nem sikerült megszereznie. Nem tartozott sem a Kunsághoz, sem a Jászsághoz, KülsőSzolnok legnagyobb összefüggő birtoka volt. Királyi megerősítést 1716 után kapott Almásy II. János,

4 ő adott megbízatást Békésy Gonda Mihálynak, bérlőjének és bizalmasának a betelepítésére. A Rákóczi szabadságharc idején a Tisza jobb partjára áttelepítettek már régen visszajöttek volna, de a kincstár, amely magáénak tudta, nem hívta őket, mivel reformátusok voltak.

5 A sors fintora, hogy Almásy II. János reformátusokkal telepíttette újra Törökszentmiklós akkor lakatlan pusztáját. A gyöngyösi székhelyű birtokában megerősített földesúr tehát nem várt tovább, hasznosítani akarta mielőbb a birtokot, de a vármegyének, a hadseregnek is kellett az adófizető, a katonákat szállásoló jobbágy. A letelepedni szándékozók Szabolcsból, Békésből, szórványosan más megyékből is jöttek, sőt KülsőSzolnok több településéről, mivel kedvező feltételeket kaptak.

6 Néhány év múlva a földesúr határozott kívánságára és támogatásával aztán katolikusokat is telepítettek. Hogy a vallási különbségek miatt békétlenség ne alakuljon ki, őket "5 ALMÁSY Dénes: Az Almásy grófok, Kétegyháza. Bp. 1903. 29.; - Magyar Országos Levéltár /Továbbiakban: OL/ P 1. 4 Uo. BENEDEK Gyula Törökszentmiklós újratelepítésének 275. évfordulóján tartott előadása. 6 TÓTH Sándor: Vázlatok Törökszentmiklós múltjából. Szolnok, 1957. 70.; - BENEDEK Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után. In: Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve. Szolnok, 1981.; - SOÓS Imre: Törökszentmiklós új rátelepedésének 250. évfordulóján tartott előadása. /Kézirat/3. p. 118