Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

védelmező megyei hatóságok is kénytelenek voltak jóváhagyni, hogy a vasúti vállalkozó maga lássa el munkásait.

64 A szolnok-debreceni vasút építésének befejező fázisa Az 1854-ben kitört krími háború az Osztrák Császárság gazdaságpolitikájára és a vasútépítésekre is jelentős hatást gyakorolt. A szövetségi kötelezettségek miatt Oroszország számított Ausztria hadbalépésére, amelyhez azonban az állam nem rendelkezett elegendő pénzügyi fedezettel.

65 A vasútépítésekre az állami kiadások lefaragása miatt az 1850-es évek közepén egyre kevesebb pénz jutott, ezért az állam a vasutak jelentős részét magántársaságok kezelésébe adta. 1856. november 10-én gróf Andrássy György és társai kilencven évre privilégiumot szereztek a Pest-Miskolc, Miskolc-Kassa, Miskolc-TokajDebrecen és a Szolnok-Arad szakaszok kiépítésére, továbbá vállalták a szolnokdebreceni és püspökladány-nagyváradi vonal munkálatainak befejezését. A tőkéscsoport az elnyert koncessziót a Tiszavidéki Vasúttársaság néven alakult magántársaságra ruházta át.

66 Gróf Andrássy György és társai részére a kormány előzetesen, már 1856 tavaszán engedélyezte a Pest-Nagykáta-Jászberény-Jászárokszállás-Miskolc vasútvonal megépítését, amelyből Jászberény-Törökszentmiklós-Arad irányban egy másik vonalat ágaztattak volna ki. Jászberénytől Ceglédig pedig szárnyvonal létesítését tervezték. Ez a szakasz a Jászkunság székvárosát a pestdebreceni és a pest-szegedi vasúttal kötötte volna össze.

67 A vasutak kiépítése annyira biztosnak látszott, hogy Jászberény város tanácsa 1856. április 15-én az előmunkálatok költségeihez 10 ezer pengőforint hozzájárulást szavazott meg. A Tiszavidéki Vasút és az Osztrák Államvasút egyezkedéseiről néhány hét múlva kiszivárgott hírek szerint a Jászberényt érintő vasútvonalak tervét mégis elvetették. A jászberényi tanács a pénzfelajánlást visszavonta, mivel "... a közönség szellemi és anyagi jobblétének reménylett elérése kilátásba többé helyezhető nem lévén ..."

68 Jászberény a vidék legnépesebb és POGÁNY M. 1980. 150. KÉPESSY Árpád: A magyar vasútügy története. Bp. 1908. 47. POGÁNY M. 1980. 26. Uo. 1980. 27. és Ungarische Briefe über die Theiss-Eisenbahn nach dem Pester Lloyd. Pest, 1857. 9-10. SZML Jászberény tanácsülési jegyzőkönyv 1856/45. sz és 1856/93. sz. 27 64 65 66 67 68