Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

áldomáspoharat emelt, kísérve a mérnöki és hivatalnoki személyzet és a nagy tömeg élj énei által."

83 A szolnok-aradi vonal kiépítése A szolnok-debreceni vonal megnyitásával Szolnok rövid időre vesztett a közlekedésben betöltött szerepének jelentőségéből, ugyanis vasúti végállomásból átmenőállomássá degradálódott. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig. A Tiszavidéki Vasút lemondott a tervbe vett pest-jászberény-miskolci vonal kiépítéséről, amely a pest-szolnoki, állami tulajdonban maradt szakasszal konkurrens vasút lett volna és a két, Pestről kiinduló vonal egymás bevételét várhatóan csak csökkenthétté. A Tiszavidéki Vasút és az Osztrák Államvasút között 1857. április 4-én létrejött egyezség szerint egyidejűleg a Tiszavidéki Vasút 1.345.133 forint 30 krajcárért megvette a cegléd-szolnoki állam vasúti vonalszakaszt.

84 Hosszas vita után a debreceni és a tervezett aradi vasút csatlakozási pontját is megváltoztatták. A módosítás szerint nem Törökszentmiklósnál, hanem Szajol község közelében jelölték ki a debreceni és az aradi vonal pályájának találkozását. A keleti és délkeleti irányból érkező két sínpárt itt mégsem kívánták egymáshoz csatlakoztatni, hanem az aradi vasút vágánya a debrecenivel párhuzamosan futott volna be Szolnokra. Az eredetileg tervezett állandó híd helyett azonban fahidat építettek, melyen pedig csak egy sínpárt lehetett átvezetni. Ezért az aradi vasút a debreceni vonallal közös vágányon futott rá a fahídra, de csatlakozásuknál ekkor még nem épült meg a szajoli állomás.

85 A korábban megjelent helytörténeti feldolgozások szerint Szolnok a Tisza összeszűkülő árterülete miatt lett vasúti csomópont. Ezt a feltételezést a Pester Lloyd cikkei alapján 1857-ben összeállított Magyar levelek a Tiszavidéki Vasútról című kötet adatai egyértelműen cáfolják, melyek szerint elsősorban stratégiai-politikai okokból alakították ki Szolnokon és nem Törökszentmiklóson a vasúti csomópontot, mivel Szolnokra három irányból futottak össze a vasutak.

86 Varia Moseologica, 1996. 221. POGÁNY M. 1980. 27. Ungarische Briefe... 1857. 13. 31