Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

A Bach korszakban fontos szempontnak számított, hogy a magyarországi közlekedési gócpontokat és folyami átkelőhelyeket katonai ellenőrzés alatt lehessen tartani. Erre Szolnok kiválóan alkalmasnak látszott, ahol jelentős számú katonaság is állomásozott. A Tiszavidéki Vasút már a szolnok-debreceni vonal munkálatainak befejezése előtt, 1857 tavaszán megkezdte a vasút kiépítését Arad irányába. A 143 kilométeres vasútvonal nagyon rövid idő alatt, mintegy másfél év múlva el is készült. A mezőtúri Berettyó és a gyomai Körös ártéren kívül más természeti akadály nem nehezítette a vasútépítők munkáját. A mocsaraktól mentes, sík vidéken 4-5 mérföldes egyenes szakaszok épültek, az állomásokat pedig egymáshoz viszonylag közeli, 2 - 2 1/2 mérföldnyi távolságban lévő forgalmas vásárhelyeken és több ezres lélekszámú településeken alakították ki.

87 A szolnok-aradi vasút földmunkáinak nagy részét még 1857-ben elvégezték. 1858-ban a pályatest, átjárók, hidak és vízátereszek, sorompók, állomások és őrházak megépítésére került sor. A munkálatokról kiadott éves jelentés sajnos csak az egész vonalra vonatkozó adatokat közli és a jelenlegi Jász-NagykunSzolnok megye területén végzett építkezéseket külön nem ismerteti. A szajoli leágazástól Aradig 98 állandó, sorompóval ellátott, szintbeli kereszteződést alakítottak ki, melyek szélessége 2-6 öl között váltakozott. 4332 folyóöl cölöpökből és lécekből álló kerítést, 4858 folyóöl korlátot építettek és a régi szolnoki indóházat is bekerítették. 82.432 öl hosszú sínt fektettek le, homokból 3447, kavicsból 17.418 köbölnyi mennyiséget használtak fel.

88 Nehézséget okozott, hogy a homokot Szolnok, a kavicsot pedig Arad mellett termelték ki. Ezért az épphogy elkészült földtöltésen ideiglenes sínpárt fektettek le, amelyen a vonal két végpontjától az építőanyagot szállíthatták. Összesen 7 felvételi épület, 7 áruraktár, köztük a mezőtúri és a csabai 100 m

2 alapterülettel, 11 víztorony és 92 vasúti őrház épült.

89 A vonal a Jászkunságot nem érintette. A külső-szolnoki részen is csak Mezőtúron és Pusztapón létesítettek vasútállomást. A mezőtúri pályaudvar helyének kijelölése a Tiszavidéki Vasúttársaság és a város között kisebb vitát váltott ki, amelyet végül a mezőtúriak kérését méltányolva a túrkevei országúthoz 120 öllel közelebb építettek fel. A felvételi épületet közvetlenül az út mellé mégsem helyezhették, mivel a közeli Berettyóhíd miatt a viszonylag kis teljesítményű mozdonyok az emelkedőn nem állhattak Ungarische Briefe... 1857. 13-14. OLD. 122. 1859. 785. csomó, X. E. kútfő, 11.816. sz. Uo. 87 88 89 32