Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (1401-1500) / 269. o.

zömmel az egytelkes nemesek által lakott falvak (villa), a puszták (praedium) pedig - amelyek nemesi "házikezelésben"

12 állnak - szóródnak az egész területen. Mind több a mezővárosok száma (oppidum). A településtípus kategóriájában e században sem találkoztunk várral (castrum). Érzékelhető az is, hogy a tatárjárás óta folyamatos fejlődés ilyen tekintetben is elérte a csúcsát. A terület közlekedési szempontból is nagy jelentőséggel bírt, mind keletnyugati, mind északnyugati-délkeleti irányban. Az előbbi irány forgalmát a PestDebrecen országos közút, az utóbbiét pedig a Gyöngyös-Várad közút biztosította.

13 Feltűnő a révek sűrűsége is (Abád, Bő, Roff, Tiszapüspöki). A természetföldrajzban uralkodó a Tisza hullámtere sok morotvatóval, vízérrel, tiszai oldalággal, szigetekkel, gazdag vízi növényzettel, változatos halfajtákkal. A vízrajznak és a domborzatrajznak számos elemével név szerint is találkozunk a közölt oklevelekben. Ezeket, ahol lehetett összevetettük Lányi Sámuel Tisza térképével,

14 vagy a múlt század közepén készült kéziratos kataszteri birtok vádatokkal

15 és azt tapasztaltuk, hogy számos földrajzi név átélte az évszázadok viharait. Ez a tény igencsak feltűnő annak fényében, hogy mily nagy volt a lakosságcsere több alkalommal is. A birtokosi struktúrában vezető szerepet játszott a király, mert az összes jász hely az ő birtokát képezte. Jelentős birtokai voltak az egri püspöknek is, továbbá a Tomaj nemzetségbeli Losonczi-, a nánai Kompolt-, valamint a Kenderesi családoknak. A közölt és nem közölt oklevelek tüzetes lefordítása után lehet, hogy újra kell gondolni a jászokról kialakított eddigi ismeretünk több elemét is. Itt van mindjárt az elnevezésük. A 15. századi oklevelek következetesen és kizárólagoEz úgy értendő, hogy a földeket nem jobbágyok, hanem szolgák művelték. A Pest-Debrecen főútvonal nyomvonala a 15. században a területünkön ez volt: Szolnok-Szanda-Kengyel-Tenyő-Balaszentmiklós-Fegyvemek-Bánhalma-KunhegyesKunmadaras-Nagyiván. A Gyöngyös-Várad főútvonal nyomvonala Abád-Tinód-ÖrsKócs között húzódott. LÁNYI Sámuel: Vízhelyzeti térkép az egész Tisza folyóról és ennek árhatáráról. Buda, 1845. Kéziratos térkép, 22 szelvény. Ezek a 2. kataszteri felmérés kapcsán - 1853-1869 között - készült, kéziratos, színes, méretarányos, községhatáronként készült térképek. (OSZK Térképtár, 2. kataszteri felmérés, kéziratos birtokvázlatok). 272