Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (1401-1500) / 269. o.
san filiszteusoknak nevezik őket. Nem derül ki, hogy e többjelentésű szóból 16 hogy lesz jász megnevezés. Ugyanis nem egészen logikus az, hogy az akadémiai szótár az íjászból vezeti le, holott a korabeli magyar seregek zöme íjász volt. Mért vált ez akkor később egy viszonylag kis csoport nevévé? Az egyik oklevél (3. sz.) a jász etnikum lényegét illetően is óvatosságra int. Az pedig nagy valószínűséggel téves állítás, hogy a jászok a 14. és a 15. században külön törvényhatósággal bírtak. 17 Ennek a nyomát sem találtuk. A király a szálláskapitányokkal közvetlenül érintkezett, semmilyen közbeiktatott szerv nem tűnt fel. 18 Arra viszont, hogy a jász szállások Heves vármegyéhez tartoztak számtalan bizonyítékot tudunk felsorolni. E témában direkt bizonyíték pl. az a tény, hogy egy-egy szállás hovatartozásának megjelölésekor mindig Heves vármegye tűnik fel (16., 17., 24., 27., 29. és 34.). 19 Indirekt bizonyítékok a következők: jász községben végrehajtott határjárásnál, a birtokba való beiktatásnál, stb. a királyi ember szerepét mindig a Heves vármegye által kirendelt Heves vármegyei nemes töltötte be. A hadba hívás mindig a megyén keresztül történt, ugyanúgy az állami adó, valamint a tizedösszeírás is. 20 Ez ellen mindig berzenkedvén a jászok, időnként egy-egy szállást felmentett a király a megyei út betartásától. Ellentmondásosnak tűnik a jászok nemességének a minősége is. Ez abban mutatkozik meg, hogy a birtokadományt a király ugyanúgy "örökjogon és visszavonhatatlanul" adja, mint más nemesek esetében, ugyanakkor a jász kapitányok tizedet adnak az egyháznak, fizetik az országos adót, a királyi adót A fíliszteus szó jelentései: jövevény, palesztinai nép az I. évezredben, hitetlen jász, és jász a görög phil-oistos és az ófelnémet philistheous szavakból, amely utóbbiak magyarul íjászt jelentenek. A témában lásd a következő irodalmat: KÁLMÁN Ödön: Mióta hívják a jászokat filiszteusoknak? In: Századok, 1916. 378-383. Lásd pl. a Kartográfiai Vállalat által kiadott két térképet a "Történelmi atlasz a középiskolák számára". Bp. 1991. c. tansegédletben. "Magyarország térképe a XHL. század második felében" 15., és "Magyarország térképe a XV. században" 18-19. Soha nem olvashattunk ilyen kifejezéseket, mint "jászkerület", "jászkapitány", vagy ezekhez hasonlóakat. Több szerző ír "Kolbász szék"-ről, mint valami elkülönült törvényhatósági területről, mi ezt nem találtuk igazoltnak. Másképpen fogalmazva; a hovatartozás megjelölésekor vagy Heves vármegye szerepelt, vagy semmi. így ma már bátran leírhatjuk, hogy a "volt hevesi részek" területére nemcsak azok a lakott helyek tartoztak, amelyeket korábban (Zounuk 10. Szolnok, 1995. 182.) már felsoroltunk, hanem a jász szállások is. Határjárás ügyben lásd pl. Gyárfás i.m. 513., birtokiktatás ügyben lásd pl. ugyancsak Gyárfás i.m. 555-556. oldalakon lévő okleveleket. 273
