Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

észak és dél közt legrövidebb és egyenesebb a vasútvonal Füred központról Kisújszálláson át".

23 Keszi Hajdú Lajos kisújszállási lelkész-tanító Kisújszállás-KunmadarasTiszafüred vasúti összeköttetésének tervét felvető gondolataitól eltekintve is megállapítható, hogy a karcagi közgyűlés 1891/92 fordulóján nehéz döntés előtt állt. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a rég áhított madarasi kőúttól azt várta, hogy erősödjék a kapcsolat a két település között, hisz - mint akkor írták - "Madaras, eltekintve egyebektől - Karczagnak mintegy külvárosát képezi, mely minden körülmények között Karczag felé gravitál". Ám ezen felül a karcagi közvélemény a Madarason túl fekvő, Tisza menti településekre is gondolt, főleg arra az eshetőségre készülve, amikor új közigazgatási területrendezés lesz "Karczag még eredeti jelentőségét ... visszaszerezheti", sőt Jász-NagykunSzolnok, Heves és Hajdú vármegyék megyeszéli peremeinek egyesítésével "néhány esztendő múlva Karczag az összevont területnek czentrumává növi ki magát".

24 Ugyanakkor a város éppen a járásbíróság megtartásával /és újjáépítésének folyamatos sürgetésével/ új gimnáziumi épület, artézi kút létesítésével volt elfoglalva, sőt a karcag-tiszafüredi vasút nyomvonala körül is viták kezdődtek. Az elhúzódó vita fő kérdése az volt, hogy a leendő vasút Karcag belterületét ÉK-en vagy DNY-on kerülje meg. Az ÉK-i kerülő melletti érvek arra koncentráltak, hogy ebben az esetben a magas vasúti töltés egyben "vízvédelemre is felhasználható lesz", noha a belterületről lefutó vizek ÉK-i iránya miatt több áteresz építésével kell számolni. Ez a megoldás azonban 6080.000 forint többletköltséget igényelt volna. A DNY-i kerülő mellett szólt a terület magasabb /tehát árvízmentes/ fekvése, továbbá az is, hogy itt ipari üzemek /gőzmalom, téglagyár/, illetve a vásártér közelében fut a vasút. így értékesebb területeket /pl. szőlők/, szántókat érint, fontos létesítményeket /pl. temető/ is megközelít. Emiatt körültekintőbb eljárásra volt szükség, bár ez a megoldás kevésbé tűnt költségesnek.

25 Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a városi közgyűlés csak 1 év múltán, 1892. március l-jén foglalkozott újra a kiküldött bizottság jelentésével. A bizottság leszögezte, hogy a "vasút kiépítése Karczag város fejlődésének érdekében szükségesnek" minősül, s 40.000 forintot javasolt törzsrészvények Tisza-Füred és Vidéke, 1891. december 2. Nagy-Kunság, 1890. május 4. és 11. Nagy-Kunság, 1893. július 23. 138