Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

használhatták, hogy Kunmadaras képviselő-testületei 20.000, Tiszaszerrtimre község pedig 20.000 forintot szavazott meg törzsrészvények vásárlására.

20 Az 1891, január 28-án megtartott érdekeltségi "előértekezlet" fontos állomás volt a vasútvonal építésének történetében. Itt jelent meg első alkalommal az érdekeltek többsége: Tiszafüredről a vonal egyik engedményese, illetve a község elöljáróinak egy része, Tiszaszőlős, Tiszaszentimre és Kunmadaras küldöttsége, továbbá a karcagi érdekeltek zöme. Ez alkalommal Csávolszky Lajos elnökségével és Lipcsey Tamás alelnöki megbízása mellett végrehajtó bizottság alakult, melyben Karcagot 10, Tiszafüredet 6, Tiszaszentimrét, Kunmadarast és Tiszaszőlőst pedig 5-5 tag képviselte. Fontos megállapodás volt, hogy "ezen v.b-nak kötelessége leend a községekben a mozgalom élére állni", hisz az érdekeltek meggyőződése szerint a karcag-tiszafüredi vasút "... nem lesz egyszerű helyi érdekű szárnyvonal, de igenis Magyarország egyik legnagyobb forgalmú vasútja leend..." Karcag város közgyűlése ilyen előzmények után, 1891 áprilisában tárgyalta a két engedményes azon beadványát, mely a törzsrészvények vásárlását kérte. A közgyűlés a javaslat tanulmányozására bizottságot küldött ki, azzal a meghagyással, hogy a közgyűlés soron következő ülésére tegyen előterjesztést.

21 Időközben azonban, 1891 májusában Karcag és Kunmadaras közönségének régi óhaja is teljesülni látszott: vármegyei jóváhagyással megkezdődött a két nagykun város közötti kőút építése /az első 4 km-es szakasz kövezése "Mac Adam rendszere szerint"/, s ez mintha elbizonytalanította volna a vasút karcagi híveit. A Nagy-Kunság egyik novemberi száma később meg is jegyezte: "E tervezett vasútvonal ügye az utóbbi időben elhallgatott, mintegy megfenekleni látszott. S ezen hallgatásnak oka részben Karcag város közönyös magaviseletében rejlik ...", ám addig fogják halogatni a döntést, míg "... más fogja orrunk előtt leszakasztani a gyümölcsöt".

22 A hetilap arról is beszámolt, hogy a TiszaFüred és Vidéke című hetilapban egy kisújszállási levél nyomán megfogalmazódott, hogy a vasutak építésénél fontos a "Közérdek, közjó - nem magánérdek" elvének érvényesítése, így ismét felmerült annak gondolata, hogy mégis jobb lenne a vasutat Kunmadarastól Kisújszállás felé vezetni, hisz "látnivaló, hogy Nagy-Kunság, 1891. február 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Karcag Tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvek (Továbbiakban: Karcagjkv.) 19/1891. kgy. sz. Nagy-Kunság, 1891. november 29. 137 20 21 22