Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

Kisújszálláson 2, Mezőtúron 4, Szolnokon 4, Jászárokszálláson 2, Jászladányon 2, Kenderesen 1, Kunmadarason 2, Kunszentmártonban 2, Tiszaburán 1 bandérista kiállítását vállalják közköltségen jelentősebb vita nélkül. Tiszaburán mindössze azt a / feltételt fogalmazták meg, hogy a költségekhez a pusztataksonyi Szapáry uradalom is hozzájárul.

18 Voltak olyan települések, ahol a testületekben komolyabb vita eredményeként, vagy bizonyos feltételek meghatározásával született döntés. Karcagon a városi tanács 1 bandérista kiállítását javasolta a testületnek, Papp Elek képviselő egyet sem, Papp Sándor viszont 2 bandérista vállalása mellett szólt. A képviselő testület elég szoros arányban (45:31) végül ez utóbbi mellett döntött. Túrkevén 2 személyt hozott javaslatba Gajzágó Endre, - Kupa Árpád és Nemes Sándor azonban amellett kardoskodtak, hogy a város költségére ne tegyenek vállalást azzal az indokkal, "hogy köztudomásuk szerint városunkból ezen díszbandériumban többen saját költségükön részt venni szándékoznak, így városunk ott kellőleg képviselve lesz, ..." A testület ezt a megoldást fogadta el, s valóban nem is alaptalanul. Ugyanis a március 10-i adatok szerint a városban 8-an saját, 3-an a megye költségére jelentkeztek, ketten pedig egy-egy hátaslovat ajánlottak fel a bandériumhoz. Jászdózsán február végén a testület egy személy költségeinek megtérítését még egyhangúlag támogatta, március közepén, miután a vármegyei millenniumi pótadó kivetése egyértelművé vált, korábbi vállalásának teljesítését már feltételekhez kötötte. Történetesen, csak akkor állít ki közköltségen bandéristát, ha Jászdózsáról a vármegye is vállal egyet. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a tervezett 200 forintot valamilyen más, jótékony célra fogja fordítani. A testület 12:7 arányban e mellett foglalt állást. Miután kiderült, hogy megyei költségen nem küldhetnek képviselőt a bandériumba, elhatározták, hogy 65 forintért zászlókat vásárolnak. Érdekes ajászkiséri önkormányzat állásfoglalása: "... a község mint erkölcsi település a szervezett bandérium támogatására nem szavazott meg semmi összeget sem, - s a képviselő testület kifejezésre kívánja juttatni, hogy szeretett királyunk trónja előtt hódolatát bármily lelkesedéssel óhajtaná is - ezt csak akkor tehetné, ha a megyei bandérium akként szerveztetnék, hogy abban a jászok a traditióknak megfelelő 1 reájuk jellegzetes, "rókaprémes menté-"-ben - vagyis faji viseletben jelennének meg, mint a megyei bandérium egyéni, alkotó része ...". A döntés lényege az, ha ezt a vármegye vezetése elfogadja, úgy két bandérista költségét a testület felvállalja. Végül, Jásztelken, vállalják ugyan egy bandérista kiállítását (szavazati arány: 14:9), de azt is megfogalmazták, hogy számukra a Vágó-féle történelmi felvonulás a szimpatikusabb.

19 SZML Kisújszállás Képv. jkv. 32/907/1896. sz.; Mezőtúr és Vidéke, 1896. július 16.; SZML Alisp. ir. 30890/1896. sz.; SZML Jászapáti felsőjárás főszolgabírói Közig. ir. 1871/1896. sz.; SZML Törv. Biz. jkv. 10871/1896. sz.; SZML Kenderes Képv. jkv. 11/1896. sz.; SZML Kunmadaras Képv. jkv. 13/1896.; SZML Kunszentmárton Képv. jkv. 42/1334//1896. sz.; SZML Tiszabura Képv. jkv. 12/377/1896. sz. SZML Karcag Képv. jkv. 20/1509/1896. sz.; SZML Túrkeve Képv. jkv. 34/1896. sz.; SZML Túrkeve Közig, ir. 1072/1896. sz.; SZML Jászdózsa Képv. jkv. 20/1896. sz.; 44/1896. sz.; SZML Jászkisér Közig. ir. 738/1896. sz.; SZML Jásztelek Képv. jkv. 3/1896. sz. 16