Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

Természetesen voltak olyan önkormányzatok is, amelyek nem támogatták, vagy nem voltak képesek támogatni a bandérium ügyét. íme néhány példa: Jánoshidán a testület arra hivatkozott, hogy az épülő népiskola költségei miatt nincs lehetősége, de megemlítette, hogy két községi lakos felajánlotta lovait a bandériumhoz. Jászapátin úgy foglaltak állást, hogy mivel a vármegyei pótadót kivetik, s az a lakosság terheit növeli, újabb feladat teljesítését a településen nem vállalják, azonban a történelmi felvonulás tervét támogatják. Kunhegyesen a költségvetés helyzete miatt zárkóztak el a kérés teljesítése elől. Indokul felhozták, hogy a közelmúltban a főszolgabírói hivatal és lakás vásárlására 14.000 forint hitelt vettek fel, továbbá, már korábban elhatározták az artézi kút létesítését, aminek megvalósítása újabb 12.000 forint kölcsönfelvételt indokol. Elfogadható a tiszapüspöki önkormányzat határozata, mikor a település helyzetéből kiindulva, közköltségen nem vállalta banderista kiállítását: "... az utóbbi években annyi csapással sújtott (település) lakossága anyagi helyzetének ismeretében, ismerve azt, hogy a folyó évre már jóváhagyott költségvetés szerint 43 és 1/2 %-róli - s a múlt évi november hó 3. napja óta uralkodó sertésvész miatt felmerült kiadások fedezésére pótköltségvetéssel elóiranyzandó 7-8 %-róli, együtt 50-51 %-róli, esetleg még magasabb pótadó lesz, úgyis az annyira elszegényedett népre kivetendő, ..." - szólt az indoklás.

20 A szervező bizottság a március 16-án tartott megyei közgyűlésen számolt be a bandérium szervezésének eredményéről, és tett javaslatot az ügyben felmerült kérdések rendezésére. Az előterjesztésben a főispán hangsúlyozta az "... egységes vármegyei bandérium rendezését. ... ezen vármegyei bandériumnak kiküldése nem egyszerű látványosság célzatával bír, hanem annak történelmi és közjogi jelentősége van és ebből folyólag tér nyitandó, hogy a vármegye összes közönsége, városai, községei osztály- és rangkülönbség nélkül részt véve a bandériumban, egyszersmind részesek lehessenek a hazafias lelkesedés és nemzeti öröm kifejezésében ... - Ami a viseletet illeti -, helyesen vélt a rendező bizottság eljárni akkor, midőn a mi vármegyei bandériumunk jelmezéül megállapította azon jelmezt, melyet boldog emlékű Fenséges Nádora Magyarországnak, mint a palatínus huszárezred parancsnoka a XIX. század elején viselt; mert eltekintve azon kegyelettől, mellyel vármegyénk minden egyes lakosa a boldogult nagy Nádor (Józseffőherceg) emléke iránt viseltetik, ki különben a Jász-Kun Kerületek főkapitánya volt, maga a palatínus huszárezred, mely vármegyénk területén alakíttatott annak idejében, szintén tradicionális összeköttetésben állott vármegyénk közönségével'." Megjegyezzük, a jászkunoknak, ill. Jászberénynek ezzel a respektálásával magyarázható többek között az, hogy a herényiek 4 banderista fölszerelését vállalták, s 5-öt ajánlottak, akik saját lovaikkal vennének részt, de a megye költségén. SZML Jánoshida Képv. jkv. 18/1896. sz.; SZML Jászapáti Képv. jkv. 21/1896. sz.; SZML Kunhegyes Képv. jkv. 31/1896. sz.; SZML Tiszapüspöki Képv. jkv. 7/1896. sz. 17