Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

4., Értekezés a honfoglalásról s a magyar nemzet ezeréves életéről. Felolvassa a tanító. Az egész értekezés félóráig tarthat ... éposz-szerüleg, inkább szónoki mint oktató modorban legyen írva, lehetőleg tartózkodva minden terjengősségtől és száraz tanítástól. 5., Két gyermek: egy fiú és egy leány kimegy az asztal elé s a leány a megkoszorúzott térképhez lépvén, bekeríti az országot s a következőket mondja: Ez itt ezeréves országunknak, a mi szeretett hazánknak térképe. Északon, keleten és délkeleten a Kárpátoknak felhő fölé nyúló bércei, délen és nyugaton a Duna, Száva, Dráva és Adria hullámai képezik határát. A Kárpátok legmagasabb tömegei a Tátra, Fátra, Mátra. Az ország négy legnagyobb folyóvize a Duna, Tisza, Dráva, Száva. Két legnagyobb tava a Balaton és Fertő. Nagy rónái a Nagy és a Kis magyar Alföld. Hegyeiben erezet, sót, kőszenet rejt. Rónái dúsan termik a búzakalászt s mindazt, ami az embert táplálja. Hegyein nemes bort szűrnek és édes gyümölcs érik. Az ország fővárosa, drága hazánk szíve: Budapest, mely a legvirágzóbb iparnak, kereskedésnek, tudománynak és művészetnek hazája. E gazdag, szép országot Árpád szerezte nekünk ezer év előtt. Árpád a magyarokat a Vereczkei-szoroson keresztül vezette be a hazába. Munkácsnál pihentek meg. Alpár mezején Árpád legyőzte Zalán bolgár fejedelmet és népét. Pusztaszeren tartotta az első országgyűlést. Mindezeket a tanuló egyszersmind mutatja is a térképen. Ezután a fiú elszavalja Lévai Mihály "Hazám" czímű költeményét, melyben a leglángolóbb szeretet nyilatkozik meg a haza iránt. 6., A gyermekek éneklik a "Tied vagyok, tied hazám" kezdetű honfidalt. 7., Két gyermek, egy fiú és egy leány ... kiáll az asztal elé s a leány elmondja Árpádot s ezzel kapcsolatban a honfoglalást úgy, mint azt az iskolai tankönyvből tanulták. Nyomban után a fiú elszavalja Bartók Lajos "Munkács" czímű versét, mely a honfoglalást énekli meg és rövid versecske. 8., Újra kiáll egy fiú és egy leány. A leány elmondja a történelemből szent Istvánt. Utána a fiú elszavalja Földváry István "Szent István" czímű költeményét. Majd a leány elszavalja Vazel Ferenc "Imre herceg" ez. versét. 9., Három gyermek elszavalja Vida József "Tatárjárás" czímű költeményét. A történelem felelése itt elmarad. Azért szaval három gyermek, mert a költemény három részből áll. Egynek sok is volna az egész vers s három által szavalva érdekesebb is. 10., Másik két gyermek közül a fiú elmondja történelemből Nagy Lajost, a leány elszavalja Dömény József "Királyi tett" czímű költeményét, mely Nagy Lajos azon nemes tettét énekli meg, midőn Szeredayt a vízből kihúzta. 11., Egy leány elmondja Hunyadi Jánost, egy fiú elszavalja Czuczor Gergely "Hunyadi" czímű versét. (Ki áll amott a szirttetőn?) 12., A mohácsi vész felelése sKuthen (eredeti neve: Barina Vendel) "A látnók" czímű versecskéjének szavalása, mely II. Lajosról szól. 13., Egy leány elmondja a szabadságharc történetét, egy fiú elszavalja Tóth Kálmán "Előre" czímű költeményét. 14., A tanító felolvassa a magyar történelem legkiválóbb alakjainak névsorát, egyszerűen megemlítve azok kimagasló tulajdonát. Ilyeténképpen: Árpád hazát 25