Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

szokásuk annyi pénzösszeggel megváltam, amennyiben tisztjükkel ez iránt megegyezhetnek."

39 A 600 kézíjas ismeretében arra kell gondolnunk, hogy a jászkunokat a király saját dandárjában helyezte el. Jelentős számban kerültek be azonban közülük a királyt közvetlenül kísérő vitézek s bizonyosan a testőrök közé is. 1433-ban például Zsigmond római látogatásakor a 400 fős kíséretében ládányi, kiséri, újszászi jászok is szép számmal jelen voltak.

40 Feltétlenül megemlítendő a szabad és vállalkozó harcosaik azon rétege is, amely immár egyre csökkenő mértékben - de adott esetben még szívesen vállalt zsoldos szolgálatot. Az 1454. évi általános insurrectio - melynek főparancsnoka Hunyadi János lett - tudjuk, rájuk is kiterjedt. A 9. cikkely szerint a királynak és minden birtokosnak valamennyi városában vagy falujában minden 100 kapu után 4 tegzes lovast és 2 gyalogost szintén tegezzel, pajzzsal és karddal kellett kiállítani.

41 Ilyen védelmi háború esetén a felkelésre szólítás módja - a magyarokhoz és székelyekhez hasonlóan - a kunoknál is az volt, hogy szétküldött hírnökök véres kardot vagy főispáni felkelési parancsot vittek körül szállásról szállásra, így értesítve a nemzetségek főnökeit, akik azután egységeikkel kapitányuk (kapitányaik) csapatához csatlakoztak, hogy az a király seregébe vezesse őket. Sürgős esetben az arra rendelt halmokon meggyújtott tüzekkel adtak jelt a fegyverre keléshez (Strázsahalom, Strázsadomb). Az 1459. törvény 33. cikkelye szolgálatukról azt mondja csupán: a kunok és philisteusok régi szokás szerint katonáskodnak, úgy mint a szászok.

42 Ez a rendelkezés azonban elsősorban a részleges " felülésekre" értendő, azokra az esetekre, amikor meghatározott számú egységet küldtek a királyi seregbe. A fenti adatok közvetlenül is többrétű, fontos információval szolgálnak. Egyértelműen kiviláglik pl., hogy e népek döntő része erre az időre már nem lehetett hadviselő. Sőt csapataik jelentősége már annyira megcsappant, hogy a részleges insurrectiokra szokásos 600 fő kontingest pénzért megválthatták. A katonai szolgálat és az időnkénti tábori gyakorlatok megváltásáról - a későbbi században kiskunnak mondott szállások esetében - még korábbról is, pl. 1436-ból van adatunk (Orgovány)

43 Teljesen nyilvánvaló, hogy életükben ekkorra jelentős gazdasági és társadalmi változások következtek be, de - mint látni fogjuk - ezek első jelentősebb mozzanatai már a XIV. század közepétől alakították sorsukat. 2. A "keresztény módra" való megtérés és megtelepedés - az egyház többirányú kísérlete ellenére - csak igen lassan haladt előre. A pápa 1364-ben mái 39 GYÁRFÁS 1.1883. 259-260., 431. 40 BAGIG. 1993.250. 41 MTT 1000-1526. 321., 1454. évi decretum 9. c. 42 GYÁRFÁS I. 1883. 136., 413. 43 Uo. 412,415. 78