Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.
utódaikat egész egyetemlegességükben kivévén és kivonván az elölnevezett Keverge fiainak hatalma, uralma és jogszolgáltatása alul, kik által nevezett jászokat szerfelett elnyomva és megalázva látunk, s ezért a királyi felség mellett különösen katonáskodni kötelezett jászok állapota, száma és seregébe rendeljük áttétetni; akarjuk, hogy ugyanazon jászok és az egész nemzetségük is, örököseik más jászoknak minden hatalma, uralma és jogszolgáltatása alul örökre kivéve legyenek, hanem mindig a szabadság kiváltságának örüljenek, a mint a nekünk katonáskodni kötelezett többi jászok jelenleg örülnek és élveznek. Ugyancsak megengedjük nekik, hogy kapitányt és bírót szabadon választhassanak, akik akarni fognának, de mégis a király felségéhez hívet..." Bár a jász privilégium jóval későbbi eredetű, lényegét és értékét tekintve azonos a kunokéval, nem véletlenül óvták, őrizték mindvégig a jászságiak, s maradt meg eredetiben 1945-ig. Mindkettőt katonai érdemekért és további katonai szolgálatokért adományozták, s mindkettőt egy-egy népcsoport "egyetemlegességének". A benne foglalt jogok is közel egyezőek, lényegüket tekintve azonosak. (A jászok és kunok jogállásának végleges azonosítása majd I. Lipót 1668. évi kiváltságlevelével teljesedik be.) A jász privilégiumban a nemes megjelölés - igaz egyszer sem fordul elő, a kun kiváltságlevél szinte szemet szúróan sokat említi. Itt jegyezzük meg, egyetértvén Györffy Györggyel - nincs okunk kételkedni az 1279. augusztus 10-i oklevél hitelességében. 18 A jász és a kun oklevél is valójában a számukra a legfontosabbat, a szabadság előjogát, "a szabadság kiváltságának örvendjenek" privilégiumát fogalmazta meg. A kun kiváltságlevélben ez a következő formákban olvasható. 19 - 1. "A kunok előbb említett urai és a kun nemesek az ország nemeseivel azonos (egészen azonos) előjogokat élveznek (...predicti domini de Comanis et nobiles Comanorum una ad eadem cum regni nobilibus perfruantur libertate)." - 2. "E nemesek (az előző mondat értelmében: nemesek és várjobbágyok) és a kunok a szabadság egyenlő (hasonló) 20 előjogainak örvendjenek (iidem nobiles - nobiles et iobbagiones castri - et Comani equali prerogativa libertatis gratulentur)". Előfordul az oklevélben az a figyelmet keltő - már fentebb idézett megfogalmazás is: "ott székeljenek, éppen úgy, mint királyságunk nemesei (nobiles regni nostri)." Említődnek továbbá "a kunok ezen urai, GYÖRFFY György: 1990. 282. - Vö. KRING M. 1932. 39., 187.; KOCSIS Gyula: A jászsági kiváltságok értelmezésének változásai. In: Jászkunság. Szolnok, 1993. 9. - Az oklevelet először BEEL Mátyás iktatta be "Notitia Geograph hist. Distr. Cumano-Jazygum" c. kézirati munkájába, amelynek érdekében ő 1730-ban a Jászkunságot beutazta. 1745-ben kiváltságaik megerősítése alkalmával a jászkunok is felmutatták másolatban. (GYÁRFÁS I. 1873. 443.; PINTÉR Jenő: Kiváltságlevelek és oklevelek gyűjteménye. Jászberény, é.n. 41-49. Az okleveleket válogatta és fordította Uléssy János). GYÁRFÁS I. 1873. 438-442.; KELÉ J. 1903. 191-195.; FEKETE Lajos: A jászkunok története,. Debrecen, 1861.37.) Az 1801. évi Páriz Papai szótárban az aequalis első jelentése hasonló. (Ezt a mondatot FEKETE L. 1861ben így fordította: "azon nemesek és kunok hasonló szabadsággal fognak bírni." (FEKETE L. 1861. 34.) 71
