Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.
királyok törvényeinek megtartására", letelepedésre és keresztény foglyaik elengedésére, László királyt pedig kun környezetének elhagyására bírja. Valójában két privilégiumról van szó, amelyek a kunok vezetőivel való megállapodás alapján születtek. Kemély követelményeket éppen úgy magukban foglalnak, mint széles jogokat. Az első pl. így fogalmaz: "ha az előbb említett kunokat az egyes megtartandókra és teljesítendőkre intésekkel, rábeszélésekkel, érvekkel és kérésekkel rávenni talán nem tudjuk, megfogadtuk, megígértük és megesküdtünk ... hogy a mondott kunok ellen országunk és hatalmunk alatt álló területek összes seregeinek felkelését elrendeljük." Az 1279. augusztus 10-i dátummal ellátott másik oklevél mely valóban privilégiumnak nevezhető - igen figyelemre méltó kiváltságokat rögzít. Először is leszögezi, hogy "a kunok bőséges sokasága" ott telepedjen le most is, ahová Béla király őket letelepítette, és ott is székeljenek, éppen úgy, mint királyságunk nemesei. Majd miközben meghatározza, hogy az adományozott birtokaik szomszédságában lakásokkal, falvakkal, népekkel rendelkező nemesek és várjobbágyok a kunok között továbbra is békében és szabadságban maradjanak, azt emeli ki, hogy "e nemesek és a kunok a szabadság egyenlő előjogainak örvendjenek." És nyomban hozzáteszi: "Tüzetesen kimondjuk, hogy úgy összesen, mint egyenként a kunok valamennyi ura és nemese seregünkhöz, melynek személyesen élére állunk, csatlakozni tartozik, mint a királyt szolgáló többi nemes ..." Később ezt olvashatjuk: "Egyébként miután a kunok előbb említett urai és a kun nemesek az ország nemeseivel azonos előjogokat élveznek, elrendeljük, hogy sem nekünk, sem országunk zászlós urainak ... a kunok ez urai és nemesei vagy ezek népeinél ... erőszakosan beszállani" nem lészen szabad. "Azt se felejtsük - mondja az oklevél -, hogy a kunok ez urai, nemesei és a kunok egyeteme, mint nagyapánk Béla király idejében elvégeztetett, országunk az időszerint hivatalban lévő nádorának ítélkezése alá lesznek rendelve, mint már nagyapánk óta szemmel tartott intézkedés: az illető nemzetség bírája vagy elöljárója jelenlétében bíráskodni fog országunk lakosaival előforduló minden ügyeikben, csupán annak kivételével, hogy ha ... két kun között támad per, ezekben egyedül annak a nemzetségnek bírája ítél, melyhez a vádlott tartozik, két kun nemesnek ilyen egymásközti ügyében a nádor semmit sem végezhet ... személyünkhöz fellebbezvén ... nemzetsége bírájának hozzájárulásával, mi fogunk ítéletet hozni ..." 16 Mindkét oklevél rendkívül értékes a kunok történetében, s különösen az utóbbi, mely lényegében közjogi helyzetüket adva meg, hasonló fontosságú a jászok részére Károly Róbert által 1323-ban kibocsátott diplomával. 17 Ez utóbbiban az uralkodó a hozzá forduló egyik jász nemzetség 17 tagja kérésére - melyet társaik nevében tettek -, a különféle hadjáratokban tanúsított érdemteljes szogálataikért ezen "jászokat, fivéreiket, atyafiaikat, hozzátartozóikat és társaikat, örököseiket és KELÉ J. 1903. 185-186. (Hild Viktor fordítása) - Vö. Szüágyi Lóránd fordítása 1962-ből. In: KRISTÓ Gyula (szerk): Kun László emlékezete. Szeged, 1994. 128-139. (Kun törvények); GYÁRFÁS I. 1873. 432442. KELÉI 1903.205. 70
