Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

nagy lelkében, s felmagasztosult pillanatában kimondta a dicső jós igét, hogy "Magyarország nem volt, hanem leszi" Vörösmarty szájra bocsájtotta a Szózatot, Kölcsey a Hymnuszt, Petőfi gyújtó dalai pezsgésbe hozták a vért a nemzeti érverés minden ágazatában, Kossuth Lajos lánglelke megnyilatkozott, s bűverejű szavára törvénnyé lesz a szó- és sajtószabadság, a vallás szabad gyakorlata; a rendi alkotmány népképviseletivé változik, a rendi alapon álló országgyűlés lemond a nemesség előjogairól s szabaddá teszi a jobbágyot. E lázban égő idők forrongása összeütközésbe hozta a nemzetet az uralkodó királyi házzal. S ismét véres és gyászos idők borultak a hazára. - Ezt a tényt nem lehetett elkerülni, de Ferenc József neve, szerepe nem került szóba. -Az 1867. év adta vissza alkotmányunkat - folytatja az előadó-, a haza bölcse Deák Ferenc szerezvén békét nemzet és király közt, fényesen igazolva azon igazságot, hogy a magyar lovagias érzülete nem más baját saját javára fordítani, csak saját igaz jogait biztosítani törekszik. így állott helyre s lett teljes a bizalom nemzet és királya között. ... Rövid 30 év ... Egy nemzedék munkássága századok mulasztását pótolta helyre. Tudomány, irodalom, művészet, ipar mezőgazdaság: egy nemzeti élet szellemi és anyagi megnyilatkozása a fellendülésnek oly fokát mutatja, mely talán - a végső időben kétségek tengerébe fúlt - nagy Széchenyi álmát is meghaladja." Befejezésül az ifjú nemzedék és a későbbiek kapnak útravalót: "Őrizzétek híven, féltékenyen a rátok maradó nagy és bölcs intézményeket, kövessétek nyomon az elődök nyomdokait, építsétek tovább, amit ők félben hagytak. Belső szívbeli hálával gondoljatok az ország mostani legelső emberére, ki megtalálta az utat a nemzet szívéhez, ki nagy megpróbáltatások után hű nemzetével nemcsak igaz egyetértésben: bölcsen, fénnyel, nagy elődökhöz méltóan viseli felkent fején a magyar szent koronát, de emberként is dicső példákkal teszi magát vezérré; - hódoló kegyelettel a királyi nagy asszonyra, ki gyászruhában s gyászba borult szívvel is eljön a nemzet ünnepére. Te három rokon törzsből alkotott, de egy magyar és egy hazát imádó törvényhatóság, ki a hazának egyenlő igaz fiai mind, jertek: magasra az érzésekkel, fel a lobogóval! Reménnyel hittel, bizalommal lépjünk az új évezred határába! Éljen a haza! Éljen a király!" - fejezte be ünnepi beszédét a szónok. A közgyűlés a következőkben hódoló feliratot intézett a királyhoz, s ünnepi felirattal fordult a miniszterelnökhöz és az országgyűlés képviselőházához. A hódoló feliratban a legteljesebb alattvalói hűség fogalmazódik meg, de ebben kitüntetett, mármár a királyra árnyat vető megkülönböztetett szerepet kapott Erzsébet királyné személye. Ennek bizonyítására idézzük a felirat két záró bekezdését: "Ama bölcs és igazságos uralkodói tények s nemes nagy tulajdonok, melyek Felségedet az uralkodói erények példányképévé avatták, s amaz angyali jóság, magasztos lelkű gondoskodás, mellyel Nagyasszonyunk, Felséges Királynénk, mint az országnak igazi védőangyala, jóságos lelkének sugallatát követ\>e hazánk boldogságának hajnalát bearanyozta, örökké égő hálát gyújtottak szíveinkben s e hálateljes szeretet legerősebb kötelékével fűzte a nemzetet dicső királyához és királynéjához. A magyar állam ezredéves fennállásának örömünnepét ülve, buzgó fohásszal kérjük a Mindenhatót, hogy Felséges Urunk Királyunkat és a nemzetnek jótevő 49