Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

angyalát, Felséges Királynénkat és az egész Királyi Házat az ország boldogságára, népeik örömére még sok éven át őrizze meg nekünk s részesítse kimeríthetetlen jóságának áldásaiban. "

74 A május 10-i ünnepi törvényhatósági bizottság ülésével a megyében jórészt lezárulnak a jubileumi ünnepségek eseményei. Egyes intézmények, gazdasági és társadalmi egyesületek, egyletek tartanak még ezt követően ünnepi megemlékezéseket, de a figyelem már a központi, Budapesten tartott rendezvényekre, azok közül is elsősorban az országos kiállításra koncentrálódik. 3, AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS LÁTOGATÁSÁT CÉLZÓ SZERVEZŐMUNKA ÉS EREDMÉNYEI A millenniumi kiállítás megtekintése széleskörű propagandát és szervezőmunkát igényelt. A látogatás szervezését nyilvánvalóan két dolog tette szükségessé, egyrészt kultúrpolitikai, másrészt gazdaságossági. Kultúrpolitikailag nem lehetett közömbös, hogy a vidéki Magyarország megtekinthesse a történelmi 1000 év reprezentálását és a magyar gazdaság élvonalát képviselő produktumokat, eredményeket. Ez erősíthette a nemzeti öntudatot, de ösztönözhette a vidék fejlődését is. Az sem volt mindegy, hogy az állami és a magánszféra által a kiállításba történt anyagi jellegű befektetés milyen mértékben térül meg. Ezért a látogatottság biztosítása érdekében kiemelt szerepet kapott az ún. "csoportos felrándulások" szervezése is. A kereskedelemügyi miniszter már 1896 január végén leiratban kereste meg a főispánokat, mint a helyi kiállítási bizottságok elnökeit, hogy a bizottság közreműködése által "... az ország szegényebb sorsú polgársága is a lehető legnagyobb előnyök mellett látogathassa a millenáris kiállítást." Almásy Géza főispán ezt követően felkérte a városok polgármestereit, a főszolgabírók útján a községek elöljáróságait, hogy minden helységben alakítsanak "rendezőszervező bizottságot a látogatás propagálására és szervezésére.

75 A kiállítás igazgatósága propaganda anyagok terjesztésével adott tájékoztatást a látogatás lebonyolításának lehetőségeiről, feltételeiről. E tekintetben két kategóriát dolgozott ki: 1., "a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari segédmunkások ..., 2., a földmíves- és munkásnépnek az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintése ezé íjából tervezett tömeges felrándulásai tekintetében. "

76 Az első kategóriába tartozók részvételi költsége nagyobb volt, mint a másodiké. Igaz, a SZML Törv. Biz. jkv. 1896. május 14. SZMLTúrkeve Közig. ir. 635/1896. sz. SZML Kisújszállás Közig. ir. 2809/1896.; SZML Jászapáti Közig. ir. 448/1896. sz. 50