Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

ADATTÁR - Zádorné Zsoldos Mária: II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása / 355. o.

Péternek erőszakos halála, hőslelkű Anyjának Zrínyi Ilonának és mostoha atyjának Thököly Imrének száműzetése, kik mindenüket a haza oltárán égették el, megpecsételte sorsát. Ábrándjainak zsenge tavaszát ifjú korának legszebb éveit az ágyúk zengése és haldoklók hörgése között ostromolt várban élte le. Munkács várának kapitulációja után pedig elszakították anyjától, kit soha nem látott többé viszont és Csehországba majd Bécsbe vitték, hogy kiöljék belőle a magyar lelket és osztrákká neveljék. Ez a gonosz terv látszólag sikerült is. Rákóczy Bécsben német köntösbe öltözött, magyarul nem beszélt, német uralkodó lányát vette feleségül mindenben színlelte az elkorcsosodott hazafit. De nem hittek neki. Kémekkel vették körül éjjelét és nappalát megfigyelték, azzal gyanúsították, hogy Ő ki, a politikával még ekkor egyáltalán nem foglalkozott - biztatja az elégedetleneket. Ez a gyanakvás ez a sötét bizalmatlanság gondságba ejtették melyre is gonosz környezetből kellett megtudnia, hogy neki missziója van Magyarországon hova messiásként várják haza. Ekkor egy osztrák katonatiszt ki barátságába lopta be magát elárulta tervét, kezére adta ellenségeinek kik N. Sároson elfogták és börtönbe vetették. Álltak már számára is a vérpadok, hogy mint nagyapjának neki is fejét vegyék, de egy másik osztrák tiszt életének feláldozásával kimentette börtönéből. Rákóczy Ferenc Lengyelországba futott, hol a menekült Bercsényi végleg felnyitotta szemét. Tőle tudta meg, hogy a nemes Magyarország mennyire súlyos sebekből vérzik. Legottan a felkelés szervezéséhez fogtak s midőn 1703-ban átlépték a magyar határt a lelkekben lappangva izzó zsarátnok a Tisza partjain ismét lángra lobbant. A Rákóczy Ferencz nevének varázsa megint egy táborba gyűjté és ismét reményre gerjeszté az egész országot. Elfogatása emelte naggyá a német gyűlöletet s midőn kiszabadult alig várták hazajövetelét. "Az Isten - mint az egykori krónikás vers mondja - irigyeit megcáfolta, a sok szegény kérését meghallgatta. Hazájába ismét visszahozta". Ez a német gyűlölet egyetlen év alatt 70.000 fegyveresre növeli seregét, meghódol czéljainak az egész ország még az eddig egyedül királyhű Dunántúl is. Erdély trónjára ülteti, a Szécsényi országgyűlésen pedig a szövetséges rendek Magyarország vezérlő fejedelmének választják. Ekkor indul meg a szervezkedés teljes erővel, a hét éves szabadságharcz a nyakunkra tolakodott német ellen, kit Rákóczi Ferenc lépésről-lépésre szorít ki az országból. A várak egymásután kerültek kezére, a diadalittas kurucok nem egy ízben megsarcolják az örökös tartományokat és elkalandozva Bécs kir. városáig rémületet keltenek a császári udvarban is. Hasztalanul kínálja a békét a megrémült udvar senki sem hitt már Ígérete őszinteségében. Követeit üres kezekkel bocsájtották el, sőt az ónodi országgyűlésen a francia király biztatására kimondják a rendek a Dinasztia trónfosztását és ezzel felégetik maguk mögött a visszavonulás útját. Pedig a fejedelem hiába reménykedett a franciákban ezek épen úgy cserben hagyták, mint később a svédek és oroszok. De a magára maradt Rákóczy nagy lelke nem csügged, érzi, hogy az igazság és a jog az ő részén van. Ámde a rávivő út nem a jog, hanem a fegyveres hatalom kérdése. Lankadatlanul folytatja tehát a küzdelmet 1709-ig. Kétszer visszautasítja a felajánlott lengyel koronát. Ekkor egyszerre minden ellene fordul. Seregét az ország pusztító vesztés fogyasztja, alvezéreinek versengése és árulása miatt Trencsénynél döntő csatát veszít, mely után csüggedő hívei közül sokan átpártolnak az ellenséghez. Pénze is elfogyott. Hadseregét melyet éveken át a saját birtokai 385