Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A Szolnoki Hitelbank Részvénytársaság épületei (1907-1949) / 241. o.

Budapesten, majd Szombathelyen dolgozott.

30 A félmillió pengős városi kölcsön felvételét már dr. Hitel Dénes igazgatósága alatt, 1937. július 15-én hagyta véglegesen jóvá Szolnok képviselőtestülete.

31 A Szolnoki Hitelbank RT. 60 ezer pengőért még 1930-ban megvásárolta Bárdos Sándor Szapáry utca 6. szám alatti, a banképületet délről határoló 211 négyszögöles ingatlanát, melyet a tulajdonos apósa után a helybeliek Schwarz-féle teleknek neveztek. A telken álló földszintes ház elbontásával 384 négyszögölre növekedett az új banképület céljára felhasználható terület nagysága.

32 A bankszékház terveinek elkészítésével Kozma Lajos budapesti mérnököt bízták meg, aki a korszak legnevesebb építészei közé tartozott. Kozma nemcsak, mint építészmérnök, hanem mint iparművész, az erdélyi népművészethez kapcsolódó grafikái, bútortervei és színpadi díszletei révén is nemzetközi elismerést vívott ki magának. Az 1930-as években számos, a funkcionalizmushoz kapcsolódó és modern stílusú villát és bérházat tervezett Budapesten. 1945 után a Divatcsarnok átépítése is az Ő nevéhez fűződik. Kozma Lajos hosszabb ideig a Budapesti Műegyetem, majd az Iparművészeti Főiskola professzora volt.

33 A Szolnoki Hitelbank RT. az elkészült tervdokumentációt 1937 májusában terjesztette be jóváhagyásra a Polgármesteri Hivatalhoz. A tervrajzok szerint a bank hivatali helyiségei a földszintre kerültek, az I. és II.emeleten, továbbá a tetőtérben lakásokat alakítottak ki. A földszinten, a Szapáry utcai oldalon a bank előcsarnokától jobbra és balra három-három üzlet alaprajza látható. A hivatali rész elosztása az ügyfelek számára fenntartott középső résszel nagyjából azonos az OTP Igazgatóság jelenlegi elrendezésével. Az egyéb szolgálati helyiségek elnevezése és funkciója azonban később megváltozott, mivel a Szapáry utcára néző üzleteket 1945 után megszüntették és a bank hivatali helyiségeivé, illetve irodáivá alakították át. Az első és második emeleten egy-egy garzon, két-két kétszobás és egy háromszobás lakás látható a tervrajzokon. A nagyobb két- és háromszobás lakásokhoz cselédszoba és hall is tartozott. A tetőtérben egyszobás manzárd lakásokat terveztek, de a mángorlót, a mosókonyhát és a ruhaszárítót is itt helyezték el. A lépcsőházban, elsőként a szolnoki bérházak közül, liftet építettek. Az épület falait égetett téglából és vasbetonból, a födémeket pedig téglabetétes, sűrűbordás vasbetonból tervezték.

34 A benyújtott tervdokumentációt Szolnok város szakértő bizottsága jóváhagyta és az ellen városszépészeti szempontból semmiféle észrevételt nem tett. Kívánatosnak tartotta azonban a bizottság, "... hogy az épület utcai homlokzatának kiképzésével u Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1937. június 22. SZML Szolnok város képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyve 1937/65. kgy. sz. 32 Szolnoki Körzeti Földhivatal, Szolnok város 1021. sz. tkv. betét. 33 Magyar Életrajzi Lexikon. I. köt. Bp. 1967. 997-998. 34 SZML Szolnok város polgármesterének iratai 23.619/1947. 248