Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Az útügyi igazgatás kialakulása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 181. o.

bevétele 62.037 Ft-ról 71.268 Ft-ra emelkedett, Békés megyében a bevétel a jelzett időszakban 96.917 Ft-ról 124.300 Ft-ra növekedett.

7 II. AZ ÚTÜGYI IGAZGATÁS AZ ÚTTÖRVÉNY ÉS AZ I. VILÁGHÁBORÚ KÖZTI IDŐSZAKBAN (1890-1914) Az egységes útügyi igazgatásra törekvés következtében született meg az 1890. évi I. te, amely Magyarországon a közúthálózat történetében rendkívül jelentős volt. Ez pótolta az előző időszak mulasztásait és először hozott a korszaknak megfelelő intézkedéseket az utak építéséről és fenntartásáról. A törvény parlamenti elfogadása a minisztériumi apparátus előkészítő munkája mellett Baross Gábor miniszter nevéhez fűződik. A sikeres vasúti tarifareformmal tovább erősödő tekintélyű Baross egy addig példátlanul jól előkészített törvénytervezetet vitt a parlament elé. A tervezet sikere és elfogadása nyomán jött létre az a törvény, mely első ízben gondoskodott az útkategóriákról, az úthálózat megállapításáról, a rendszeres közúti igazgatás megszervezéséről. A közutakat fenntartók szerint osztályozta. Az új úttörvény 1890. május 15-én lépett életbe. Kiegészítették a következő rendeletek: a vámszedésről 1891. július 28-án kiadott 46.679 sz. rendelet, az állami- és községi közutakról 1892. március 31-i 15.322 sz. kereskedelmi miniszteri rendelet és a közdűlőutakról 1894-ben történt intézkedés. Az úttörvény hat csoportba sorolta az utakat. 1. Állami utak: országos fontosságú utak, építésük, fenntartásuk, kezelésük állami feladat. 2. Megyei (törvényhatósági utak): a megye által épített, fenntartott és kezelt utak. Besorolásukról a törvényhatósági közgyűlés döntött. 3. Községi közlekedési (vicinális) utak: a községeket kötötte össze, így fenntartásuk is az érdekelt községek feladata. 4. Községi (közdűlő) utak: ezek csak egy község közlekedését szolgálták, így az illető község létesíti és tartja fenn. 5. Vasúti állomásokhoz vezető utak: a vasútállomásokat kötötte össze a legközelebbi közúttal vagy községgel. Létesítésük, fenntartásuk, kezelésük a megye, az érdekelt község, kereskedelmi és ipari vállalatok illetve a vasút kötelessége bizonyos arányban, kezelését a megye végezte. 6. Személyek vagy társaságok által közforgalom céljára létesített út: kezelése és fenntartása az érdekeltek feladata.

8 Magyar Statisztikai Évkönyv 1883, 1888. Bp. 1885. 112-113., Bp. 1890. 176-177. Magyar Törvénytár 1889-1891. 1890.

1. te. A közutakról és a vámokról. Bp. 1897. 516. 185