Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.

ugyancsak Túrkevén.

32 1735-ben Kunmadarason a "Becsületes Tanács hamishitünek" találta Lengyel János mezőkerülőt. A tanács mocskolásáért nyelwáltságot és a per költségeit kellett fizetnie.

33 1728-ban aki az esküdteket szidta 12 ft-ot fizetett Túrkevén.

34 Ha a köznép egymást becstelenítette - a Statútum szerint - a sértegetés díja fél homágium volt. A karcagi tanács "a megyei szabályok értelmében" 1849-ben 25 vftra büntette ifj. Vad Pétert, mert Örsi Tót András feleségét "ok nélkül becstelenítette" vagyis könnyüvérűnek nevezte.

35 Ugyanezen Statútum szerint a többszöri becstelenítés következménye a testi fenyítés is lehetett. Erre példa , hogy a karcagi kertgazdák bejelentésére 1791-ben Aranyosi István engedetlen csőszt 12 pálca ütésekre ítélték és "hivatalából kivetették sok rendbéli mocskolódásaiért és mert szembeszállt a kertgazdákkal süvegét a földhöz verte, hogy olyan emberek néki nem parancsolnak."

36 A Werbőczy törvénykönyvében szereplő azon intézkedés, hogy a pénzbírság 2/3-a a bírót, 1/3-a a felperest illeti meg a Jászkun Statútumokban is helyet kapott. A pénzbüntetés jelentőségét és nagyságát az is jelzi, hogy a Kis- és Nagykunságban a kerületi kapitányok nem is kaptak külön fizetést, "hanem csak a büntető eljárásokból összegyűlt pénzeknek a harmadát kapták évi illetmény címén. "

37 Érthető tehát, hogy az évi számadásokban minden helység pontos kimutatást küld a Kerületeknek. 1766-ban például Kisújszállás Perceptiójában 219 rft 23 xr szerepel büntetésekből beszedett bevételként és ugyanekkor a város kiadásai (erogatioja) 236 rft 54 1/2 xr volt.

38 A bíró bírságpénzből való részesedésének szokását a Jászkunságban tovább megtaláljuk, mint az ország más területein. A Jászkun Statútum ismeri a visszaháramló büntetést is, mely szerint a hamis vád büntetése a vádlóra visszaszáll. Itt országos törvényekre hivatkozik a kerületi jogszabály (1567:9.tc, 1723:63.tc). III. Statútum Ezen szabály a felesleges pereskedésektől és az időhúzástól óvja a lakosokat és a prókátorokat. Az elkezdett pert csak egy éven belül lehet folytatni. Uo. 33 SZML Km Tv. jkv. 1735. 220. 34 SZML Tk. Tv. jkv. 1728. 35 SZML Karcag Tv. jkv. 1849. 132-133. 36 SZML Karcag Tv. jkv. 1791. 92. 37 KISS J. 1992. 167. 38 SZML JKK Közig. ir. D Capsa VT. Fasc. 2. No. 23. 1768. 95