Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.

IV. Statútum A Negyedik Statútum a vagyon örökléséről szól. Leszögezi, hogy mindenkinek joga van szerzeményi vagyonáról szabadon rendelkeznie. Egyébként, ha özvegye nincs, az ingó vagyonok a fiai és leányai között egyenlően osztatnak fel. Az ingatlan a fiúkat illeti, akik a lányokat "kifizetik". Ha a fiú-ág elfogy, a leány-ágon levők örökölnek. Werbőczy törvénykönyvében is megtaláljuk a feudalizmus kori öröklésre vonatkozó szabályokat csakúgy, mint a későbbi törvénykönyvekben.

39 Mint Werbőczy írja: A fiú és leány örökösök között még megnevezésben is különbséget kell tenni. "Országunk régi s meggyökerezett szokása szerint örökösökön csupán a törvényes fiúk értendők, mint akikre atyjok örökjogai átszállni szoktak ... A leányok, mivel attyoknak nem mindenféle javaiban és jószágaiban részesednek, helyesen nem örökösöknek, hanem maradékoknak mondandók."

40 Eszerint az ősi javak a fiúkra szállnak. A leányok csak a szerzeményi javakból örökölhetnek, illetve a leánynegyedet követelhetik "a nemzetségi származás jeléül nem gyökeres vagy örök, hanem megváltható joggal."

41 Példáinkból látni fogjuk, hogy e, középkori, nemesi joggyakorlatot követték a Jászkunságban az Ősiség törvényének életben tartásáig, sőt azután is. A nemenkénti örökösödés szabályai jól láthatók az egyik 1789-ben Karcagon feljegyzett esetből: "Néhai Cseppentő Pál sucessori, úgymint István, Pál, Gáspár és János, mindennemű Ingó és Ingatlan jószágokbúi még in anno 1780. édes attyok életiben Sára, Katalin és Mária leány-Testvérjeket kielégitették egy-egy harmadfű üszővel, és hét-hét vforintokkal, Katalinnak pedig az hét vforint helyett paplan adatott, melly ki elégítéssel minthogy tisztességesen kiházasíttattak örökösen megelégettek."

42 Az örökösödés gyakorlatáról elsősorban a végrendeletek tudósítják az utókort. A végrendeletek írása a feudális korban elsősorban a nemesség joggyakorlatához tartozott. A végrendelkezés jogát Werbőczy Tripartitumában megtaláljuk. Később a végrendeletekről az 1647: 15. te. és az 1715: 27. te. is rendelkezik.

43 A rendelkezésünkre álló forrásokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Nagykunságban a XVIII. század elején még viszonylag kevés az írásos végrendelet. A redempció után azonban megszaporodik a számuk. Ennek okát elsősorban a föld, mint tulajdon megjelenésében látjuk. A legrégibb túrkevei végrendelet 1728-ból maradt fenn, mely így szól: "Én N.Nagy Kunságban Túr-Keviben lakó Kiss János, mikoron Istennek ő Fsgének keze rajtam annyira g nehezedett volna, úgy hogy életem felől kevés reménységh táplálna, Istentől 39 WERBŐCZY I. 1990. 92., 213. GEORCH Ülés: Honnyi törvény. Posony, 1806.; FRANK Ignácz: Az osztó Igazság törvénye Magyarhonban ... 1845. 468-518. 40 WERBŐCZY I. 1990. 91-92. 41 Uo. 213. 42 SZML Karcag Tv. jkv. 1789. 29. 43 MÁRKUS D. 1912. 96