Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.
századi közigazgatási iratokat, városi és kerületi protocollumokat, inquintionaliumokat, currentalis könyveket tanulmányoztuk e szempont figyelembevételével. Munkánk természetesen nem előzmény nélküli. A már korábban említett helytörténeti- és jogi irodalom mellett Papp László Kiskunhalas jogéletéről szóló könyvére és Tárkány Szűcs Ernőnek az egész magyar népi jogra vonatkozó munkásságára hivatkozhatunk. 22 Amíg a helytörténet kutatók elsősorban a VI. statútumból emelik ki a lakosok redemptusra, irredemptusra és inquilinusra osztását ( a helyi társadalom differenciáltságát támasztják vele alá ), addig a jogi kézikönyvek a jászkun özvegyi jog partikuláris voltát hangsúlyozzák, amely a kiváltságok megszűnése után még egy évszázadig volt érvényben 23 Ezek után tekintsük át az egyes Statútumok tartalmát és annak megvalósulási módját! I. Statútum A perlekedés a helyi tanács előtt írásban és szóban is történhet. Prókátorok segíthetik a pereskedőt, de a tényállás rövid előadására kötelezik őket. A szegények a tanács előtt szóban előadhatják a sérelmüket, melyet a nótárius írásba foglal. Mind a panaszt, mind a kihallgatás során kapott válaszokat rögzítik. Az ítéleteket a helyi bírák hozzák. Az ügy kivizsgálására rendszerint két tanácsnokot kiküld a bíró, máskor tanúkat idéz be, akiket megesketnek, nevét, korát, vallását, családi állapotát feljegyzik. Fontos, hogy a meghallgatott helyi illetőségű legyen. Egy-egy ügy kapcsán 3-4 kérdés megvizsgálása után születik meg a döntés. A felperesnek prókátor segíthet. A nőt ért sérelem esetében gyakran a férj van megbízva a képviselettel. Ő a szószóló. A Statútum tartalmazza az időpontot: az aratási idő kivételével mindig szabad perlekedni és ítéletet végrehajtani, "miként eddig is szokásban volt a Districtusoknál." Az I. Statútumhoz a vizsgáló bizottság által fűzött Reflexiókból kiemeljük, hogy a., szükségesnek tartanak egy szóbeli pert lefolytatni és részletesen feljegyezni, hogy a későbbiekben ez mindenkinek mintául szolgáljon, b., az első bíróság köteleztessen ítéletethozatalra és azt ne halogathassa, mint az egyes helyeken gyakorlatban van. c, Az aratási időben valóban ítéletet hozni nem szabad, de azt végrehajtani lehet, sőt szükséges. 24 A XVIII. századi helyi gyakorlat szerint a panasztevő felmegy a bíróhoz, aki meghallgatja és megfogalmazza azt a 3-4 kérdést, amelynek kivizsgálása szükséges a döntéshozatal érdekében. A tényállás rögzítése után meghatározza, hogy a panasztevő hány tanúval és mennyi idő alatt köteles igazolni állítását. Kunmadarason például 1735-ben az egyik lakosnak nyolc tanúval kell bizonyítania, hogy vette a láncot és nem PAPP László: Kiskunhalas jogélete. Bp. 1941.; TÁRKÁNY SZŰCS Emő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. SZENTESI TÓTH Kálmán: Történelmi emlékek a Nagykunság és Karcag múltjából. Karcag, 1940. DEBRECZENYI Miklós: A jászkunok öröklése mai érvényében. In: Jogtudományi Közlöny, 1893. 20. sz. 156-157. SZMLTk Prot. Curr. 1800. 314. 93
