Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.
jászkun törvények (kiváltságlevél, királyi reguláció, statútumok) egybeszerkesztve, két nyelven (latinul és magyarul) többször is megjelent (1823, 1844, 1903). 17 Hogy a jászkun törvények nem egyszerűen csak felülről hozott intézkedések, amelyeket kihirdettek, hanem a települések elöljárói is fontosnak tartották a betartásukat, bizonyítja az a tény is, hogy a kihirdetés után a protocollumaikba bejegyeztették a szöveget. Hamarosan jegyzőikkel magyarra is lefordíttatták. Később ezeket a lakosok közül is többen lemásolták. így kéziratban is terjedtek ezen okiratok. Ennek bizonyítékául említjük az 1957-ben a karcagi múzeumba bekerült kéziratot, melynek borítóján ez olvasható: "Nemes Jász és két Kun Districtusoknak Privilégiumaik és Articulussaik mellyek deákból magyarra fordíttattak Szendrei Péter Eskütt és Diplomatikus Prókátor által N-K.Kisujszálláson Krisztus Urunk Születése után 1800^ Esztendőben ... Ezt pedig újra írtam le Kovács Mihály 1845-ben Karcagon." 18 Egy másik kéziratról pedig megtudjuk: "Lefordítottam a Régi Redempczió vakságát és igasságát az 1745-ös kiadásból Alexander Hermán mk. az 1862^ év Febr. hónak 20 diKán ". 19 A XIX. században a kiváltságok és a jászkun törvények elemzésének nagy irodalma alakult ki. A helytörténeti célból készült feldolgozásokon kívül számtalan könyv született a redempdóról magyarázva a jászkunok jogait és kiváltságait. Valóságos mozgalom alakult ki az állammal szemben. Ez tulajdonképpen a helyi értelmiség és a birtokosság reakciója volt a Jászkun Kerületek megszűntetésére a múlt század utolsó negyedében. Jóllehet a kiváltságok már 1848-ban megszűntek, gyakorlati jelentősége a jobbágyfelszabadítással elmúlt, de a közigazgatási önállóság megszüntetését jogos sérelemként élték át az itt lakók. Nem csoda hát, ha a mai napig sem szeretik a "muszájvármegye"-ként emlegetett 1876-ban létrehozott Jász-NagykunSzolnok megyét. A redempdóról és a jászkun kiváltság néhány sarkalatos pontjáról bőven kapunk információkat a későbbi helytörténeti munkák olvasása során is. A Jászkunság közigazgatásáról pedig nem régen készült el egy kandidátusi értekezés Bánkiné Molnár Erzsébet tollából. 20 A tanácsok gazdaságirányító tevékenységével Bellon Tibor már több tanulmányában, könyvében foglalkozott. 21 Igen kevés szó esik azonban a mindennapi életet szorosan meghatározó magánjogról és a helyi igazságszolgáltatásról. E terület megismeréséhez igyekszünk hozzájárulni jelen tanulmányunkkal, amelyben a jászkun statútumokat és egyéb országos törvényeket, rendeleteket, valamint a Jászkunságban kialakult jogi gyakorlatot vetjük össze. Elsősorban a XVIII-XIX. 1 ' Statuta... Pest, 1844.; KELÉ J. 1903. I Q .. . 10 ORSI Julianna: A Nagykunság mint néprajzi csoport (Karcag és környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata) In: A Szolnok megyei múzeumok évkönyve. Szolnok, 1988. 353. iy KUN Sándor kéziratos naplója a Karcagi Györfry István Nagykun Múzeum Adattárában. 20 BANKINÉ MOLNÁR E. 1993. BELLON Tibor: Karcag gazdálkodása /Földművelés/ Karcag, 1975.; A nagykunsági mezővárosok önkormányzati tevékenysége. la: Zounuk 6. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1991. 67-81.; A mezővárosi szerep gazdasági háttere. In: Túrkeve földje ésnépe. Túrkeve, 1992. 271-327. 92
